A Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) 

Szociológiai Intézete 

tisztelettel meghívja 123. Jour Fixe eseményére

 

Miben segít az „ingyen pénz”? A babaváró hitel célcsoportjának társadalom-és családképe

 

Előadó: Kramarics Szandra (TK SZI külső kutató) 

Hozzászólók:  Galántai Júlia (TK SZI); Neményi Mária 

Időpont: 2023. november 9. csütörtök 13:00 

Helyszín: Az eseményt hibrid formában tartjuk meg.

Személyesen: Szociológiai Intézet 1097 Budapest Tóth Kálmán utca 4.;  B.1.15 tárgyaló

Online: Zoom link: 

https://us06web.zoom.us/j/83149542048?pwd=T6E8xs6UO5jI4egbaKYxM5I5YZUWfY.1

Meeting ID: 831 4954 2048
Passcode: 328394

Absztrakt:

A babaváró hitelt 2019-ben vezették be a Családvédelmi Akcióterv részeként, mely rendkívül nagy médiafigyelmet kapott. A támogatás célja, hogy minél több gyermek vállalására bírja azokat, akik képesek megfelelni a kormányrendelet és a hitelt nyújtó pénzintézetek feltételeinek. Tanulmányom (mely folyamatban lévő doktori dolgozatom része) két fontos kérdése, hogy a babaváró hitel miként befolyásolja az igénybevevők családképét, valamint azt, hogy a kialakul-e a támogatás hatására egy ún. „mi és ők” koncepció.

Az Esély folyóiratban megjelent cikk összesen 23 félig strukturált interjú eredményeit tartalmazza, azonban jelenleg már jóval több interjú áll rendelkezésre, így előadásomban ezeket is be kívánom mutatni. A vizsgálat alanyai kezdetben olyan személyek voltak, akik sikeresen felvették a babaváró hitelt, tervezték annak felvételét vagy pedig az igénylés sikertelen volt. Kis számban ugyan, de megvalósult olyanok elérése is, akiknek válás következtében büntetőkamatot kellett fizetniük. Ahhoz, hogy többek véleményét megismerjem, illetve elérhessek szegényebb családokat és több férfit, 2023. júliusától az interjúalanyok köre kibővült olyanokkal, akik már legalább egy 14 év alatti gyermeket nevelnek vagy akiknek még nincs gyereke, de szeretne.

A résztvevők elmondása szerint a gyermekvállalási terveikre nem volt hatással a babaváró, a házassággal kapcsolatos elképzeléseikre azonban igen. Magát a családot elsősorban érzelmi alapon közelítik meg, az Alaptörvény családdefiníciójánál jóval rugalmasabban kezelik ezt a kérdést. A szeretet, az egymásra figyelés és az összetartás elmondásuk szerint ugyanúgy megvalósulhat a nukleáris családokban, mint a mozaik-vagy szivárványcsaládokban.

Azok a nők, akik már nem vehetik igénybe a babavárót életkoruk vagy a legutóbbi szigorítás miatt (2024-től a nők maximális életkorát 41 évről 30 évre szállítják le) meglehetősen csalódottak, úgy érzik, hogy sem ők, sem a gyermekeik nem számítanak a kormánynak. A „pénzért szülést” nagymértékben elutasították a résztvevők, azonban egy interjúalanyt pont a babaváró motivált volna további gyermekvállalásra, azonban kora miatt már nem tudta igényelni a hitelt.

A kutatás talán egyik legfontosabb eredménye az, hogy a babaváró hitel hatására jelentős feszültségek alakulhatnak ki azonos vagy hasonló helyzetű családok közt, mivel erőteljesen megjelenik az interjúkban az egymás feletti ítélkezés. Utóbbi leginkább azt jelenti, hogy a babaváró hitel felvevők többnyire felelőtlen, tájékozatlan személyek. Ez a jelenség lehet a családpolitikai intézkedések egy nem szándékolt következménye.

A kézirat elkérhető a szociologia@tk.hu e-mail címen