A Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely)

Szociológiai Intézete
tisztelettel meghívja 100. Jour Fixe eseményére

 

Hilbert Bálint: A modern (polgári) városi kormányzás születése Közép-Európában – Az Osztrák–Magyar Monarchia városainak földrajzi jogtudományi vizsgálata (1867-1918)

Műhelyvita 

 

Előadó: Hilbert Bálint (TK SZI)

Hozzászólók: Berki Márton (ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék), Győri Róbert (ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék), Pálné Kovács Ilona (PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék, KRTK RKI)

Időpont: 2022. június 23.  csütörtök 13:00 

Helyszín: Az eseményt hibrid formában tartjuk meg.

Személyesen: Szociológiai Intézet 1097 Budapest Tóth Kálmán utca 4.;  B.1.15 tárgyaló

Online: Zoom link: 

https://us06web.zoom.us/j/82240123905?pwd=NlBnZlcvZXh6SitGOUJPbnZIdysvZz09

Passcode: 938397

Absztrakt:

A városi kormányzási elmélet (urban governance) az 1970-es évek óta egyre intenzívebben kutatott tudományos terület, ugyanakkor empirikus anyagai több szempontból erősen hiányosnak számítanak. A városi kormányzási esettanulmányok angolszász dominanciája miatt térbeli vizsgálati kontextust, az 1970-es évek óta eltelt időszak hangsúlyos kutatása miatt időbeli vizsgálati kontextust, illetve a túlnyomóan egy-két város esettanulmányára építő, ezáltal a jelenség tágabb képére rá nem látó kutatások révén vizsgálati módszertant tekintve is elég egyoldalú az elmélet ismeretanyaga. Erre a három aspektusra reagálva értekezésemben a modern városi kormányzás 19. századi gyökereit egy angolszász világon kívüli (és államjogi szempontból korántsem egyszerűen értelmezhető) állam, az Osztrák–Magyar Monarchia csaknem kétszáz különböző városán keresztül vizsgáltam. A községi és városi jogszabályok megalkotásának folyamata (demokratizálódás) mellett a városok kormányzásának három főbb attribútumát vizsgáltam: a kormányzás fragmentáltságát, jogi és gazdasági autonómiáját, valamint a helyi választópolgárok kormányzásban megjelenő reprezentivitásának formáit. Ezeket a szempontokat földrajzi jogtudományi megközelítésben, közigazgatási jogszabályok normatív jellegű elemzésével tártam fel. Kutatásom eredményei rámutattak arra, hogy a 19. századi városi kormányzás is mutatott olyan jellemzőket, melyeket az 1970-es évek óta tapasztalt városfilozófia sajátosságának tartanak, illetve azt is bizonyította ismeretanyagom, hogy akár egy államon belül is, városi kormányzási rendszerek sokféle formája és formálódási útja ismerhető fel. Mindemellett az Osztrák–Magyar Monarchia sajátos jogi-politikai fejlődése és a kiegyezés által teremtett komplex államjogi és területi közigazgatási szerkezete egészen egyedi, angolszász városi kontextustól idegen kormányzási jellemzőket hozott lére.

 

 

Kulcsszavak: városi kormányzás, közigazgatás, Osztrák–Magyar Monarchia, földrajzi jogtudomány, történeti földrajz