A Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely)
Szociológiai Intézete
tisztelettel meghívja 87. Jour Fixe eseményére

Brys Zoltán, Albert Fruzsina, Pénzes Melinda: A Covid-19 elleni oltóanyagot elutasítók az aktív korú felnőtt magyar lakosság körében 2021 decemberében – feltáró vizsgálat 

 

Előadó: Brys Zoltán (TK SZI) 

Felkért hozzászólók:  Vitrai József  (vezető epidemiológus, népegészségügyi szakértő - MTA, Megelőző Orvostudományi Bizottság), Sik Endre (TK szociológiai Intézet) 

Időpont: 2022. március 03. 14:00 

Helyszín: Az eseményt hibrid formában tartjuk meg.

Személyesen: Szociológiai Intézet 1097 Budapest Tóth Kálmán utca 4.;  B.1.15 tárgyaló

Zoom link: 

https://us06web.zoom.us/j/85375522702?pwd=dGdUOThJcGpaZytzRG5FUCtucUFJZz09

Passcode: 484128

 

Amennyiben személyesen vesznek részt, kérjuk a maszk használatát! 

 

Absztrakt: 

BEVEZETÉS: 2021-ben a Covid-19 elleni oltóanyagok széles körben elérhetővé váltak Magyarországon, ám lakosság egy része visszautasítja a vakcinációt, amely hátráltatja a járvány elleni védekezést. 

CÉLKITŰZÉS: A vakcinációt elutasító magyar populáció szociodemográfiai jellemzőinek feltárása és az elutasítás mögötti vélekedések előzetes feltárása.  

MÓDSZER: A kérdőíves adatfelvétel online, kvótás módszerrel történt a 18–65 éves, magyar, internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság körében 2021 decemberében. Szociodemográfiai változók, egyéni változók mellett az elutasítás okai is lekérdezésre kerültek. 2000 befejezett kérdőívet vontunk be az elemzésbe. Lasso regresszióval végzett változószelekciós eljárás után bináris logisztikus regresszióval azonosítottuk a befolyásoló tényezőket. Az elutasítás okait deskriptív módon és összevonó hierarchikus osztályozással elemeztük. 

EREDMÉNYEK: A rosszabb jövedelmi helyzetben lévők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a nők, a fiatalabbak és a kisebb településen élők, valamint saját egészségüket jobbnak ítélők magasabb eséllyel utasítják el az oltóanyagot. A családi állapot, a háztartásméret, az élettel való elégedettség és a magányosságérzettel nem találtunk hasonló összefüggést. Az oltóanyagok iránti bizalmatlanság, biztonságossági (mellékhatások), és hatékonysági aggodalmak állnak leginkább a visszautasítás mögött, kisebb részben pedig a védettség hiedelme. 

KÖVETKEZTETÉSEK: Sérülékeny csoportokban magasabb az oltás visszautasítása, amely tovább növeli az egészségkockázatot ezen rétegekben. Jól megtervezett egészségkommunikációs kampány mellett, Magyarországon is,  a tudományos és egészségügyi intézményekbe vetett bizalom helyreállítása, a transzparens kommunikáció valamint  a participatív szemlélet tűnik fontosnak a vakcinációs szándék növelése érdekében.