Várunk minden érdeklődőt az NKFIH K 116099, 116163, és 116102 számú konzorciális kutatási projekt zárókonferenciájára, amelynek címe "Karrierek a kutatás-fejlesztésben: egyenlőtlenségek a munkaerőpiaci lehetőségek, a személyes kapcsolathálók és a munka-magánélet egyensúlya tekintetében".
Időpont: 2021. június 24. csütörtök, 10:00-15:20
Helyszín: online, Zoom
Az eseményre az alábbi linken lehet becsatlakozni: https://us06web.zoom.us/j/87353332754?pwd=di9IK3VBN3pWaHpTbjlZYnVmcW5kUT09 (Passcode: 162531)
Meghívó pdf-ben: itt letölthető
Zárókötet pdf-ben: itt letölthető
Szervezők:
- ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK)
- MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK)
- Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) (TK SZI)
Program:
10.00 – 10.10: Köszöntő: Fábri György (ELTE PPK)
1. Blokk: A doktori fokozat értéke a munkaerőpiacon – női és férfiperspektívák
Levezető elnök: Paksi Veronika (TK SZI)
10.10-10.30: Fábri György (ELTE PPK): A doktori fokozat értéke a munkaerőpiacon – a doktoráltak véleménye alapján
10.30-10.50: Tardos Katalin (TK SZI) – Paksi Veronika (TK SZI): A tudományos karriereket támogató és hátráltató tényezők: női és férfiperspektívák
10.50-11.10: Fényes Hajnalka (DE) – Paksi Veronika (TK SZI) – Tardos Katalin (TK SZI) – Markos Valéria (DE) – Szigeti Fruzsina (DE): Magyar kutatók külföldön: a női és férfi karrierutak főbb jellemzői
11.10-11.20: Kérdések, hozzászólások
11.20-11.30: Szünet
2. Blokk: A munka-magánélet egyensúly és a személyes kapcsolathálók szerepe a kutatói pályákban
Levezető elnök: Tardos Katalin (TK SZI)
11.30-11.50: Engler Ágnes (DE) – Paksi Veronika (TK SZI) – Tardos Katalin (TK SZI): A munka-magánélet egyensúlya a műszaki és társadalomtudományi kutatói karrierekben
11.50-12.10: Paksi Veronika (TK SZI) – Tardos Katalin (TK SZI): Műszaki és társadalomtudományi kutatók szakmai kapcsolatai
12.10-12.40: Vida Zsófia Viktória (MTA KIK)– Járay István Péter (ELTE) – Lengyel Balázs (KRTK KTI): Research collaboration network of Hungarian PhD holders – Does network structure predict scientific success?
12.40-12.50: Kérdések, hozzászólások
12.50-14.00: Ebédszünet
3. Blokk: Az akadémiai karrierek tudománymetriai megközelítései, az innováció és a munkahelyi esélyegyenlőség intézményi stratégiái a K+F szektorban
Levezető elnök: Paksi Veronika (TK SZI)
14.00-14.20: Kiss Anna (MTA KIK) – Soós Sándor (MTA KIK): Multivariate Bibliometric Analysis as a Tool of Academic Career Research
14.20-14.40: Pálinkó Éva (MTA KIK) – Rusvai Mónika (ELTE): Az egyetemi - vállalati együttműködések szerepe a kutatói életpályán
14.40-15.00: Tardos Katalin (TK SZI) – Paksi Veronika (TK SZI): The Value of Equality in the Public R&D Sector and the Prospects for its Strengthening
15.00-15.10: Kérdések, hozzászólások
15.10-15.20: Zárszó: Fábri György (ELTE PPK)
A rendezvény nyitott, minden érdeklődőt szeretettel várunk, előzetes regisztráció nem szükséges.
Kapcsolat: matay.melinda@tk.hu
Absztraktok
1. Blokk
Fábri György
A doktori fokozat értéke a munkaerőpiacon – a doktoráltak véleménye alapján
Mire jó és mennyire jó a PhD-fokozat? Az előadás egy 2001 óta, három adatfelvételi hullámban (2002, 2006-2007, 2014) zajló kutatási program alapján összegezi a doktoráltak véleményét erről a kérdésről. A nemzetközi vizsgálatokkal összhangban zajló kutatás kiindulópontja az a szemléleti újdonság volt, miszerint a PhD-képzés és -fokozat egyre kevésbé kizárólag a tudományos pálya kezdete, inkább legfelső szintű felsőfokú képzés, amely a gazdaságban és a társadalmi intézményekben is egyre fokozottabban hasznosul. A doktoráltak a szakmai életükkel általánosan elégedettek, az anyagi helyzetükkel, a szakmai pályafutásukkal és a doktori képzésükkel azonban 2014-re csökkent elégedettségük. A tanulmányaikat és az egyetemen töltött időt hasznosulni látják, valamint a doktoranduszévek alatt kialakult kapcsolataik segítik karrierjüket. A PhD-képzést végzettek magas szintű szakmai tudással, ám hiányosabb (ön)menedzselési támogatással lépnek be a munka világába.
Kulcsszavak: PhD, munkaerőpiac, doktori fokozat értéke, felsőoktatás
Tardos Katalin – Paksi Veronika
A tudományos karriereket támogató és hátráltató tényezők: női és férfiperspektívák
Míg a kutatás-fejlesztési szektor általános teljesítménymutatóit illetően Magyarország a kelet-közép-európai mezőny erősebb részében helyezkedik el, a nemek közötti egyenlőség mutatóit tekintve gyengébben teljesít. Magyarországon a női kutatók aránya újra nem éri el még az egyharmadot sem, amit a struktúrákba beágyazott horizontális és még inkább a vertikális szegregáció jelensége tovább súlyosbít. A társadalmi nemek eltérő helyzetének negligálása (gendervakság), sőt ellenzése (genderellenesség), valamint a hatékony szervezeti esélyegyenlőségi politikák hiánya pedig tovább örökíti és állandósítja a nők hátrányos helyzetét. Ugyanakkor kevesebbet tudunk arról, hogy maguk az érintettek, a tudományos kutatók, hogyan észlelik a nemek közötti egyenlőtlenségeket. Előadásunkban a magyarországi PhD-fokozattal rendelkezőket vizsgáljuk az állami, a felsőoktatási és a piaci szektorban. Kutatásunk célja, hogy feltárjuk, a női és a férfi kutatók milyen különbségeket észlelnek a tudományos karrierekben és életutakban. A kutatás során öt fókuszcsoport-beszélgetést tartottunk Budapesten, Debrecenben és Szegeden. A kutatás eredményei megerősítették, hogy érdemes a tudományos karrierek percepcióját női kontra férfi megközelítésből vizsgálni, mivel a női és férfi kutatók körében jól körvonalazhatóan eltérő mintázatokat találtunk a PhD-fokozat megszerzésének motivációjában, a fokozat munkaerőpiaci előnyének megítélésében, a tudományos karriert segítő és hátráltató tényezők beazonosításában, továbbá a munka és magánélet egyensúlya és a nemek szerinti megkülönböztetés megközelítésében.
Kulcsszavak: Tudományos karrierek, nemek közötti egyenlőség, PhD-fokozat értéke, munka–magánélet egyensúlya, az előmenetelt segítő és hátráltató tényezők
Fényes Hajnalka – Paksi Veronika – Tardos Katalin – Markos Valéria – Szigeti Fruzsina
Magyar kutatók külföldön: a női és férfi karrierutak főbb jellemzői
A nemzetközi mobilitás napjainkra nemcsak a sikeres kutatói életút részévé vált, de egyre erősebb szakmai elvárásként fogalmazódik meg. Az elmúlt évtizedekben ugrásszerű növekedésnek indult migrációt a nemzetközi szakirodalom már mélyebben vizsgálja, de a magyar kutatók külföldi karrierjéről keveset tudunk. Ráadásul, ahogyan a kutatói karrierek, a nemzetközi mobilitás is erősen meghatározott a nemek alapján, és számos módon összekapcsolódhat az egyenlőtlenségek különböző típusaival. Előadásunk célja, hogy feltárja a külföldre távozott magyar kutatók főbb jellemzőit, különös tekintettel a nemek közötti azonosságokra és különbségekre. A kutatás online kérdőív segítségével vizsgálta a PhD-fokozattal rendelkezők mobilitását: karrierjét, munkaszerződését, munkájának és magánéletének egyensúlyát, jövőterveit, valamint a fokozat hasznosíthatóságát. Eredményeink azt mutatják, hogy a férfiak külföldi munkaerőpiaci helyzete előnyösebb a nőkénél, a munka-magánélet egyensúlya kihívás a nők számára, de mégis könnyebb külföldön, ugyanakkor a gyermekvállalásra negatív hatással van. A fokozatba fektetett tőkék megtérülését a férfiak egyértelműbben érzékelik, a nők elégedettsége mérsékeltebb.
Kulcsszavak: PhD-fokozat, nemzetközi mobilitás, magasan képzett migráció, karrier, nemek közötti esélyegyenlőség, munka-magánélet egyensúlya
2. blokk
Engler Ágnes – Paksi Veronika – Tardos Katalin
A munka-magánélet egyensúlya a műszaki és társadalomtudományi kutatói karrierekben
Előadásunkban a női oktatói-kutatói karrierutat közelítjük meg a munka-magánélet egyensúlyának kérdésköre felől. A munkahelyi és magánéleti teendők összehangolását tárgyaló irodalmak elsősorban a munkaerőpiac versenyszférájával foglalkoznak, az állami vagy civil szektor viszonylag kevés hangsúlyt kap a témában. A nemzetközi (elsősorban tengerentúli) szakirodalom az elmúlt egy-másfél évtizedben kezdett erőteljesebben foglalkozni a felsőoktatás világával, amely sajátos komplexum az ott folyó tevékenységek és az érintett szektorok sokfélesége miatt. Előadásunkban a felsőoktatási rendszer szereplői közül az akadémiai társadalomra, az oktató-kutató állományra fókuszálunk. Azt, hogy társadalmi nemek felől közelítünk, a női karrierút sajátossága indokolja, amelyet a szociológiai, az oktatásszociológiai és a jól-léttel összefüggő diskurzusok alapján tárgyalunk.
Kulcsszavak: női karrierutak, munka-magánélet egyensúlya, női akadémikusok
Paksi Veronika – Tardos Katalin
Műszaki és társadalomtudományi kutatók szakmai kapcsolatai
Az OTKA kutatási projekt során 50 félig strukturált interjú keretében vizsgáltuk társadalomtudományi és műszaki PhD fokozattal rendelkező nők és férfiak karrierútját az akadémiai és piaci szférában. Jelen előadás előzetes kutatási eredményeket felvillantva a doktoráltak szakmai kapcsolatainak főbb jellemzőit járja körül: milyen szakmai támogatást tapasztaltak a karrier kezdeti szakaszában (mentorálás); hogyan és kikkel építették, építik a szakmai kapcsolataikat (irány, reciprocitás és tudatosság); valamint a formális és informális network szerepe a karrierútban. Az elemzésben kitérünk az esetleges különbségekre nemek, régiók és tudományterület szerint is.
Vida Zsófia Viktória – Járay István Péter – Lengyel Balázs
Research collaboration network of Hungarian PhD holders – Does network structure predict scientific success?
A doktori tanulmányok éveiben a csapatmunka és az egyéni erőfeszítés egyaránt szükséges a tudományos előrehaladáshoz. A korai akadémiai sikerre ható tényezőket egyre szélesebb körű interdiszciplináris szakirodalom vizsgálja, mely fontos szerepet tulajdonít többek között a társszerzőktől és a témavezetőtől gyűjtött tapasztalatoknak. Ezzel szemben kevésbé ismert, miként befolyásolja a doktorandusz későbbi karrierjének alakulását az őt körülvevő kutatócsoport. Kutatásunkban a hallgató társszerzői hálóján keresztül vizsgáljuk a kutatócsoport összetételét, és hálózattudományi megközelítéssel vizsgáljuk szerkezetét A magyarországi PhD-hallgatók egohálójának kohezív jellegét számszerűsítve azt találtuk, kizárólag az élettudományi területen elhelyezkedők között, hogy hivatkozásaik számát a védést követő nyolc évben jelentősen növeli, ha tanulmányaik alatt, illetve a védés utáni második évben kohezív egoháló-szerkezettel rendelkeztek. Valamennyi tudományterületen elhelyezkedő hallgató esetében megfigyeltük azonban, hogy a PhD-évek során, illetve a védést közvetlenül követő időszakban publikált cikkek száma negatívan korrelál egymással, míg ezen cikkek impaktja pozitívan korrelál a hallgatók jövőbeni sikerével. Az eredmények rávilágítanak, hogy a kutatócsoportok hatékony tanulmányi környezetet biztosítanak a PhD-hallgatóknak, amennyiben együttműködéseik szorosan szőtt tudáshálót alkotnak.
Kulcsszavak: társszerzői hálózat, akadémiai siker, tudományos hatás, tudományos karrier
Scientific progress during doctoral studies is a combination of individual effort and teamwork. A recently growing body of interdisciplinary literature has investigated the determinants of early career success in academia, in which learning from supervisors and co-authors play a great role. Yet, it is less understood how the research team, in which the doctoral student participates, influences the future career of students. Here we take a network science approach and define the research team as the co-authorship network of the student. Quantifying cohesion in the ego-network of Hungarian PhD students, we find that those students in life sciences, but not in other fields, who have a cohesive co-author network during studies and two years after defence receive significantly more citations in eight years. We find that the number of papers published during PhD years and closely after the defence correlates negatively while the impact of these papers correlates positively with future success of students in all fields. These results highlight that research teams are effective learning environments for PhD students in case collaborations create a tightly knit knowledge network.
Keywords: co-authorship network, academic success, scientific impact, scientific career
3. blokk
Kiss Anna – Soós Sándor
Multivariate Bibliometric Analysis as a Tool of Academic Career Research
Pálinkó Éva – Rusvai Mónika
Az egyetemi - vállalati együttműködések szerepe a kutatói életpályán
Az előadás az aktuális EU-s és hazai tudománypolitikai célkitűzések nyomán az akadémiai szféra képviselőinek az üzleti szférával kapcsolatos attitűdjét és együttműködési hajlandóságát, illetve ennek a kutatói életpálya alakulásával fennálló összefüggéseit vizsgálja. A 2007 és 2012 közötti időszakban, főképpen kvalitatív módszerrel gyűjtött adatokon nyugvó elemzés feltárja a műszaki, élet-és orvostudományi fokozattal rendelkező kutatók életpályályán e tekintetben fellelhető különbségeket. A fentiekkel összefüggésben ebben a vizsgálatban a hazai ipar és az akadémia közötti kutatási és innovációs célú együttműködéseket, ezeknek a magyar kutatók életpályáján azonosítható helyét, szerepét, illetve ennek tudományterületi és intézményi hátterét tárjuk fel és elemezzük. Perkmann (2007) tipológiája a kutatói életpálya felől közelíti a témát, és alkalmas arra, hogy a hazai szakpolitikai célkitűzéseket és a pályázati rendszer által nyújtott együttműködési lehetőségek elmeit is megragadja, tehát jól használható a hazai gyakorlat szisztematikus feltárására, megismerésére. A vizsgálat során arra voltunk kíváncsiak, hogy a fentiek közül az ipari-akadémiai együttműködések mely típusai jelennek meg a kutatók életpálya-elbeszéléseiben, ezeket milyen kontextusba helyezik, hogyan mutatják be, hogyan értékelik saját életpályájukra vonatkozóan maguk a megkérdezettek. Az előadás fókuszában az alábbi kérdések állnak: Milyen ipar-akadémia együttműködési formák vannak jelen a hazai egyetemi és kutatóintézeti gyakorlatban? Ezek az együttműködések milyen szerepet játszanak a kutatók életpályáján, hogyan értékelik őket a kutatók? Milyen szervezeti keretek épültek ki az egyes intézményekben az ilyen jellegű együttműködések támogatására, hol tart ez az építkezés, és eredményei megjelennek-e a kutatók elbeszéléseiben?
Tardos Katalin – Paksi Veronika
The Value of Equality in the Public R&D Sector and the Prospects for its Strengthening
Scientific careers and their success depend on many individual, organisational and social/structural factors. The novelty of the present research project is that it investigates the value of equality and equal opportunity for the R&D employers in the public sector, namely higher education institutions and Research Centres of the Eötvös Lóránd Research Network (previously affiliated with the Hungarian Academy of Sciences), through the assessment of their legally compulsory equal opportunity plans using the method of content analysis. Our research aims to answer the following questions: What implicit values, approaches and functions can be revealed related to equality and equal opportunities among R&D institutions based on the content analysis of their equal opportunities plan? How might the discovered values and approaches affect the scientific career of various social groups? Using a sample of 45 equal opportunities plans of public R&D institutions we demonstrate that the value of equality is conceptualised in rather narrow manner. and equal opportunities plans mainly fulfil an external legitimation function. instead of formulating meaningful goals on how to improve organisational processes linked to equality.