A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet (TK SZI) előadásokkal várja az érdeklődőket az idei Kutatók Éjszakájára!
On-line esemény, regisztráció nem szükséges, ITT lehet csatlakozni a programhoz
Passcode: 984511
PROGRAM
I. Társas kapcsolatok és civil stratégiák változása a Covid-19 járványhelyzetben (18:00-19:30)
Albert Fruzsina – Dávid Beáta – Herke Boglárka – Túry-Angyal Emese (TK SZI): A Covid-járvány hatása a kapcsolathálózatokra
Az előadás a személyes kapcsolathálózatokat illető, a világjárvánnyal illetve a kezelésére bevezetett lezárásokkal kapcsolatos fő dilemmákat mutatja be, valamint kapcsolati napló módszerrel 2015-ben és 2020. május elején országos reprezentatív felmérésekben gyűjtött adatok alapján hasonlítja össze a felnőtt lakosság személyes találkozásainak szerkezetét, a különböző társadalmi csoportok eltérő érintettségét egyes változásokban.
Fejős Anna – Szikra Dorottya – Vajda Róza – Neményi Mária (TK SZI): Civil stratégiák és identitások: a nő- és családügyi szervezetek a koronavírus válság előtt és alatt
A tavaszi járványhelyzet során sok szó esett a nőket és családokat érintő nehézségekről, azonban kevés figyelem hárult azokra a szervezetekre, amelyek munkájuk során e társadalmi csoportok támogatását és érdekérvényesítését végzik. A „Nőkhöz köthető civil társadalom változó formái Magyarországon 2010 óta” című folyó kutatásunk kiegészítéseként 2020 májusában rövid interjúkat készítettünk 15 civil szervezet képviselőjével. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan érinti őket a járvány, mit tartanak célcsoportjuk szempontjából a legfontosabb problémának és hogyan értékelik az ezzel kapcsolatos állami intézkedéseket. Eredményeink nem csupán egy aktuális válsághelyzet hatásaira, hanem a civil szféra vonatkozó szegmensének általános működési sajátosságaira is rávilágított.
Szalma Ivett (TK SZI): Különélő szülők kapcsolattartási stratégiái a Covid-járvány idején
A járvány első hullámának idején bevezetésre került részleges kijárási korlátozás nem csorbította a különélő szülők kapcsolattartási jogát. Ennek ellenére sok különélő szülő számolt be a megszokott kapcsolattartás változásairól a Covid-járvány ideje alatt. A kutatás ezt az ellentmondásos helyzetet vizsgálta, és a járványidőszak két időpontjában – tavasszal és a nyár folyamán – készített 22 félig strukturált interjú eredményei azt mutatják, hogy a különélő szülők kiforratlan stratégiákat követtek a láthatás tekintetében, amelyekét később módosítottak annak fenntarthatóságának érdekében.
Kérdések és válaszok (19:00-19:30)
II. Az élet élni akar, de ennek ára van! 10 évvel a vörösiszap-katasztrófa után (20:00-21:30)
A kutatást a TK Szociológiai Intézet vezeti, kutatásvezető: Ferencz Zoltán
Ferencz Zoltán (TK SZI): Mit csinál az idő az emlékekkel? A katasztrófa okainak, felelőseinek és a helytállás megítélésének változásai
Az előadás a katasztrófa károsultjai között azoknak a talán legkényesebb kérdéseknek a megítélésével, emlékezetével foglalkozik, amelyek a katasztrófa bekövetkezésére, a felelősökre és a segítséget nyújtókra vonatkoznak. A kutatás egészének tapasztalata, hogy az érintettség helyett a lakóhely vált a véleményeket leginkább meghatározó tényezővé. De vajon ez igaz-e az itt vizsgált kérdések körére is? A konfliktusok vagy a kooperáció irányába mozdulnak az érintett közösségek?
Bartal Anna Mária: Altruista katonák – a vörösiszap-katasztrófa önkéntesei
A vörösiszap-katasztrófa 10 éves évfordulóján kevés szó esett a mentésben résztvevő önkéntesekről, noha több mint 1000 ember mozdult meg az ország minden tájáról, hogy segítsen a bajbajutottakon. Az előadás egyrészt olyan kérdéseket jár körül, mint: Kik voltak, milyen csoportokat alkottak a katasztrófa-önkénteseknek? Milyen motivációkkal érkeztek segíteni és milyen nyomokat hagyott bennük a katasztrófa? Másrészt pedig, hogy maguk a segítettek hogyan ítélték meg munkájukat, szerepüket.
Sarlós Gábor (University of Roehampton): Vörösiszap után, koronavírus alatt, klímaválság előtt: mit tanultunk és hogyan készüljünk?
Az előadás a katasztrófák tanulságairól és az ezekre történő felkészülésről szól. Ha átélünk egy katasztrófát, edzettebbé vagy sérülékenyebbé válunk? Minden információt meghallunk, vagy csak azt, ami azt erősíti, hogy újabb szerencsétlenség jön? Hogyan győződünk meg az igazságról? Mit tanultunk a vörösiszap-ömlésből és azt hogyan tudjuk használni a koronavírus helyzetben és a klímakommunikáció során?
V. Komlósi Annamária (ELTE): Testi-lelki jóllét katasztrófák alatt és után
A kutatás során a vörösiszap-katasztrófa közvetlen és hosszú távú hatásainak nagyon összetett rendszerét egyszerre világítottuk át, különböző tudományterületek nézőpontjából. A katasztrófa testi-lelki értelemben vett egészségi következményeit vizsgálva így kimutathatóvá vált, hogy a katasztrófa közvetlen hatásán túl a társas-kapcsolati és gazdasági körülmények is szerepet játszottak az érintettek talpra állásában, a testi-lelki jóllétük alakulásában. Az eredményeket a krónikus betegségek, a lelki stressz-tünetek és a lelki stabilitás mutatóin jól szemléltethetők.
Kérdések és válaszok (21:00-21:30)