Science Café 3: Éghajlatváltozás

   2020. január 16. - 2020. január 16.

2020. január 16. csütörtök 13:00-14:00
Helyszín: TK Szociológiai Intézet tárgyalója (1097 Bp., Tóth Kálmán utca 4., B. épület, 1. emelet 15.)

A Science Café-k alkalmával Intézetünk kutatói 6 perces előadásokban mutatnak be egy-egy kutatási területet, friss kutatási eredményeket, új gondolatokat egy tématerülethez köthetően. A rendezvény célja egyrészt, hogy az Intézet kutatásait és azok eredményeit minél szélesebb körben megismerhessék mind a szakterületről, vagy más kutatási területről érkező kollégák,  valamint bárki, aki a tématerület iránt érdeklődik. Másrészt célja, hogy az adott tématerülethez kapcsolódóan lehetőséget teremtsen a közös gondolkodásra, kötetlen beszélgetésre, továbbá információáramlásra és kapcsolatteremtésre . A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk! 

Előadók:

Antal Z. László: A társadalmi klíma változása Magyarországon

A Szociológia Intézetben 15 éve vizsgáljuk, hogy Magyarországon a klímaváltozás milyen hatást gyakorol a társadalom életére. Egy ilyen kutatás hasonlít a természettudósok a természet rendkívüli változásait vizsgáló kutatásaihoz, de mi ezeknek a változásoknak a társadalmi okait és következményeit vizsgáljuk. A magyar embereket a klímaváltozás kérdése számos más országokhoz képest kevésbé foglalkoztatta az elmúlt években. Ellenben ebben az évben jelentősen megnövekedett a társadalom érdeklődése a kérdés iránt. Mi lehet ennek az oka és mit jelent ez? A felnőtt lakosság mennyire törődik (jobban) a saját és a Föld egészségével? Az emberek mit hajlandóak tenni a környezetért? Részt vennének-e klímaváltozással kapcsolatos programokban? Mennyire tudatosak az egyetemisták – felvennének-e olyan kurzusokat, amik az éghajlatváltozással foglalkoznak? Az előadás három friss kutatás eredményei alapján mutatja be, melyek az idei legfontosabb változások. Feltételezhető, hogy a klímatudatosság növekedése nem áll itt meg: a városok, a falvak, az egyetemek és az egész ország életében történő változások követik majd.

Acsády Judit: Egyformán érinti-e a nőket és a férfiakat a klímaváltozás? 

Az ENSZ fenntarthatósági programjának 2030-ig megcélzott 17 főbb területe közül az ötödik témakör a nemek egyenlősége. Hogyan függnek össze a fenntarthatóság, a klímavédelem, az ökológia kérdései a nők és férfiak társadalmi helyzetével? Beszélhetünk-e külön női szempontból kialakítható ökológiai beállítódásról? Mit lehet tudni a nők és férfiak gazdasági, politikai szerepvállalásáról, értékrendjéről, mindennapi fogyasztási szokásairól? A témakör rendkívül szerteágazó. A beszélgetés alatt sor kerülhet néhány alapvető fogalom és szempont tisztázására, adatok felidézésére és értelmezésére.

Ferencz Zoltán: Különbségek a klímaváltozás észlelésében

Társadalmunk egyre erősebben energiafüggő. A hétköznapi életünkben egyre több energiát fogyasztunk, és sokszor még a szokásos napi tevékenységeink elvégzéséhez is valamilyen eszközt használunk. Az idősporoló háztartási eszközök elterjedésével az otthoni energiahasználat így folyamatosan nő, miközben a klímaváltozás hatásait felismerve az ökotudatos politikák arra ösztönzik az embereket, hogy kevesebbet, tudatosabban, megújuló forrásokat használva fogyasszák az energiát. Ugyanakkor ezt csak kevesen teszik. A magyar háztartások egyharmada fogyasztana kevesebbet, hiszen ők a háztartás kiadásaihoz képest sokat költenek energiára. Ők az energiaszegénységben érintettek. De vajon ez lenne a megoldás? Az ő fogyasztásuk csökkenése fogja megszüntetni a pazarlást? Lehet-e ez előnyös a klímavédelem szempontjából? Ezekről a kérdésekről hoznék vitaindító gondolatokat hazai és külföldi kutatási eredmények alapján. Társszerzők: Csizmady Adrienne és Kőszeghy Lea