2019. november 21. csütörtök 13:00-14:00
Helyszín: TK Szociológiai Intézet tárgyalója (1097 Bp., Tóth Kálmán utca 4., B. épület, 1. emelet 15.)

A Science Café-k alkalmával Intézetünk kutatói 6 perces előadásokban mutatnak be egy-egy új kutatási területet vagy kutatási eredményeket egy tématerülethez köthetően. Cél az Intézet kutatásainak és eredményeinek megismerése és megosztása, és az adott tématerülethez köthetően közös gondolkodás, információáramlás és kapcsolatteremtés. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk! 

Munkaerőpiaci kihívások 

Automatizációs narratívák: a technológiai változások társadalmi hatásai (Illéssy Miklós)

A digitalizáció és a vele kapcsolatos olyan fogalmak, mint a robotizáció és az automatizáció valóságos divatszóvá vált nem csak a tudományos közösségben, de a laikusoknak szóló híradásokban is. Egyre-másra jelennek meg a legkülönbözőbb elemzések arról, hogy az új technológiák a jelenlegi állások jelentős részét meg fogják szüntetni. Egyes szerzők egyenesen harmadik, mások negyedik, megint mások ötödik ipari forradalomról beszélnek. De vajon mi is a helyzet ezekkel a feltevésekkel kapcsolatban? Tényleg veszélyben vannak az állásaink? Alapjaiban át kell gondolni a munka szerepét az emberi társadalmakban? Milyen változásokat hoz magával a digitalizáció vezérelte legújabb ipari forradalom? Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ, röviden felvázolva az eddigi ipari forradalmak sajátosságait, kiemelve azt, hogy miben várhatók változások a legújabb műszaki-technológiai paradigmában az előző és jelenleg még uralkodó paradigmával szemben. Kiemelten kívánok foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy foglyai vagyunk-e a technológiai változásoknak és mi lehet a döntéshozók, tágabb és szűkebb társadalmi közösségek szerepe abban, hogy milyen irányban és milyen mértékben alakul át az életünk.

Kockák kellenek? Mérnökökkel kapcsolatos munkáltatói elvárások (Csizmadia Péter)

Az innováció és a műszaki fejlődés a gazdasági növekedés egyik alapvető mozgatórugója, amelyben kulcsszerepet játszanak a jól képzett mérnökök. A munkaerőpiacon régóta, és jelenleg is egyre nagyobb szükség van  a mérnökökre. A fiatalok körében egyre népszerűbb a műszaki felsőoktatás, de még így sem elég a végzett hallgató, a felsőoktatás nem tud lépést tartani a vállalatok igényeivel. De vajon jól képzik-e a mérnököket? Mit vár el a munkaerőpiac? Milyen a jó mérnök? Milyen ismeretekkel és képességekkel kell rendelkeznie? Elég, ha kellő technológiai tudással van felvértezve, vagy szüksége van más, nem közvetlenül a műszaki tudáshoz kapcsolódó készségekre is? A téma iránt érdeklődőnek vállalatvezetőkkel, tapasztalt szakemberekkel készített interjúk alapján igyekszünk képet adni arról, hogy a hazai cégek milyen elvárásokat támasztanak a fiatal mérnökök iránt, különösen az innovációval kapcsolatos területeken. Társzerző: Kövesi Klára

Diszkrimináció a munkaerőpiacon: Kik az elmúlt évtized nyertesei és vesztesei? (Tardos Katalin)

Az MTA TK Szociológiai Intézete az elmúlt 10 évben folyamatosan vizsgálta a munkaerőpiacon tapasztalt diszkriminációs folyamatokat és azok változásait. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megbízásából végzett országos reprezentatív vizsgálatok olyan kérdésekre keresték a választ, mint például: Több vagy kevesebb hátrányos megkülönböztetés tapasztalnak az emberek a saját munkavállalásuk kapcsán? Kiket ér leginkább megkülönböztetés, és milyen alapon: neme, vallása, származása, fogyatékossága, vagy egyéb miatt? Vajon akiket nem ér megkülönböztetés, ők észlelik a többiek problémáját? Vajon észrevesszük-e, ha másokat vagy netán bennünket diszkriminálnak? És azt, ha netán mi tesszük ezt? Az előadás röviden felvillantja azt is, hogy melyek a diszkriminációhoz vezető leggyakoribb okok Magyarországon, a lakosság mennyiben van tisztában a saját jogaival és jogorvoslati lehetőségeivel. Olyan fő kérdésre is választ ad, hogy történt-e változás az elmúlt 10 év alatt: tudatosabbak lettünk-e; melyek azok a csoportok, akik javítani tudtak a helyzetükön, és melyek azok, akiknek a veszélyeztetettsége nem csökkent ennyi idő alatt sem. 

Beleférnek-e a romák a vállalati sokszínűségbe? (Messing Vera)

A munkaerőhiány az elmúlt években jelentős problémát jelentett hazánkban, aminek orvoslására a roma közösség nagyobb fokú bevonása és munkába állása fontos eszköz lehet. Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az érettségivel, illetve diplomával rendelkező roma fiatalok száma, de ennek ellenére alig találkozhatunk velük a szellemi munkakörökben. Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy azok a cégek, amiknek célja a kulturális sokszínűség,  új ügyfélcsoportokat és piacokat tudnak elérni. Ugyanakkor a hazánkban működő cégek csak nagyon ritkán tekintenek a romákra, mint lehetséges munkavállalókra. Pedig a kulturális sokszínűség nem (csupán) jótékonysági tevékenység, és a cégek társadalmi felelősségvállalása, hanem üzletileg gyümölcsöző stratégia is lehet. Az előadás azt mutatja be, hogy az álláskereső, érettségizett fiatal roma munkavállalók és a sokszínűséget fontosnak tartó cégek hogyan találnak egymásra. Társszerző: Árendás Zsuzsanna

Helyszín: TK SZI tárgyaló, B. épület, 1. emelet 15.
(Társadalomtudományi Kutatóközpont, Szociológiai Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.)