2019. november 7. csütörtök 13:00-14:00
Helyszín: TK Szociológiai Intézet tárgyalója (1097 Bp., Tóth Kálmán utca 4., B. épület, 1. emelet 15.)

A Science Café-k alkalmával Intézetünk kutatói 6 perces előadásokban mutatnak be egy-egy új kutatási területet vagy kutatási eredményeket egy tématerülethez köthetően. Cél az Intézet kutatásainak és eredményeinek megismerése és megosztása, és az adott tématerülethez köthetően közös gondolkodás, információáramlás és kapcsolatteremtés. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk! 

Hálózatok és társadalmi egyenlőtlenségek

Inequality is rising where social network segregation interacts with urban topology (Ságvári Bence, Gergő Tóth, Johannes Wachs, Riccardo Di Clemente, Ákos Jakobi, Bence Ságvári, János Kertész)

Social networks amplify inequalities due to fundamental mechanisms of social tie formation such as homophily and triadic closure. These forces sharpen social segregation reflected in network fragmentation. Yet, little is known about what structural factors facilitate fragmentation. In this paper we use big data from a widely-used online social network to demonstrate that there is a significant relationship between social network fragmentation and income inequality in cities and towns. We find that the organization of the physical urban space has a stronger relationship with fragmentation than unequal access to education, political segregation, or the presence of ethnic and religious minorities. Fragmentation of social networks is significantly higher in towns in which residential neighborhoods are divided by physical barriers such as rivers and railroads and are relatively distant from the center of town. Towns in which amenities are spatially concentrated are also typically more socially segregated. These relationships suggest how urban planning may be a useful point of intervention to mitigate inequalities in the long run. Tanulmány innen elérhető

Hétköznapok a Magdolna negyedben (Balázs András)

Józsefvároson kívül nem akad olyan fővárosi kerület, amely becenévvel rendelkezne. A „Nyócker” azonban, mint a „veszélyes, bűnös városrész, az etnikai gettó” nem a kerület egészére értendő, hiszen nyócker alatt nem a Palotanegyed, a Nemzeti Múzeum klasszicista épülete és az azt körülvevő „mágnásfertály”, vagy az Orczy kert dísztava jut az eszünkbe. Inkább a leszakadó, szegregálódó városrész, a mackónadrágban kószáló rosszarcú alakok, akiknek a filmes díszletét valamennyi ábrázolásban a Mátyás tér környékének málló vakolatú bérházai adják. De vajon nevezhetjük-e akár csak a Magdolna negyedet „gettónak”, szegregátumnak? Mit takar ez a két kifejezés tudományos értelemben? Hogyan is élnek a fővárosi roma szegény családok? Mivel foglalkoznak, milyen háztartásokat alkotnak, hogyan gazdálkodnak, miként töltik szabadidejüket, kikkel barátkoznak és kikkel házasodnak? Az előadás a Magdolna negyedben élő családok hétköznapjait mutatja be. 

Az ego-centrikus hálózatok jellemzői és a társadalmi helyzet (Albert Fruzsina, Dávid Beáta, Hajdu Gábor, Gerő Márton, Koltai Júlia)

Az előadás az „Integrációs és dezintegrációs folyamatok a magyar társadalomban” című OTKA kutatás 2015. évi adatfelvétele alapján a szerzőtársakkal közösen készített elemzésekből villant fel a Science café témája (Hálózatok és társadalmi egyenlőtlenségek) szempontjából releváns eredményeket, amelyek az interperszonális kapcsolathálózatok bizonyos dimenzióit (a bizalmas illetve baráti kapcsolatok dimenziója valamint a gyenge kötések) a társadalmi helyzettel összefüggésben mutatják be. Emellett röviden kitér arra is, hogy a választott indikátorok mennyire befolyásolják a kapott eredményeket – ehhez a kapcsolathálózati jellemzők és a szegénység mérésére használt különböző jelzőszámok összefüggéseit vizsgáló elemzésből mutat be néhány adatsort.

Helyszín: TK SZI tárgyaló (B. épület, 1. emelet 15.)