Hol élnek az európai idősek és hol fognak élni 2050-ben? Hogyan alakíthatja át Európa régióinak életét az idősödés és az elnéptelenedés? Hol jelennek meg új törésvonalak a demográfiai folyamatok következtében? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat az Európai Bizottsághoz tartozó Közös Kutatóközpont (JRC) májusban kiadott kutatási jelentése. Az Európai Unió területeinek demográfiai tájképéről szóló beszámoló a 2015-2050-es időszakot vizsgálva mutatja be és vetíti előre az európai népesség elöregedéséből fakadó kihívásokat.

 

Miközben az elöregedés közismert probléma az Európai Unióban, kevesebb szó esik arról, hogy milyen konkrét hatása van ennek egy-egy település, megye vagy régió gazdasági és társadalmi fejlődésére, jóléti és egészségügyi rendszerére. A JRC riportja egyértelműen bizonyítja, hogy az elöregedés miatt nemcsak az EU országai között, de országon, régión, sőt akár városokon belül is nagyon jelentős területi különbségek jöttek és jönnek létre. Az elöregedés jelenségét rendszerint összekapcsolják a népesség város-vidék szerinti megoszlásával, a beszámoló pedig rámutat, mennyivel több figyelmet érdemel ez a kérdés.

A csökkenő születésszám mellett az elvándorlás is sújtja az egyes régiókat

Az idősödés összességében Európa-szerte jobban érinti a nagyvárosoktól távolabbi, úgynevezett rurális területeket, mint a városokat, az általánosítás azonban félrevezető lehet. Az adatok szerint az idősek arányának növekedése nagyobb mértékben összefügg az adott terület elnéptelenedésével, mint önmagában azzal, hogy városokról vagy rurális területekről beszélünk. Az elnéptelenedés tehát nemcsak abból fakad, hogy egyre kevesebb gyermek születik (ami gyakorlatilag az összes tagállamra igaz), hanem a fiatalabb generációk elvándorlásával is, ami azonban jelentősen eltér tagországonként, sőt tagországokon belül is. A folyamat következménye általában gazdasági hanyatlás, a szolgáltatások eltűnése, az életminőség romlása, illetve a terület leszakadása – mutatnak rá a kutatók.

Miért fontos a korösszetétel és mi az a „nettó migráció”?

Általánosságban igaz, hogy a régiók gazdasági teljesítménye (termelékenység, egy főre jutó GDP) erősen kapcsolódik a munkaképes korú népesség jelenlétéhez. Egy régió fejlődésének, jövőjének megértéséhez ezért két demográfiai tényezőt érdemes figyelni:

• az egyik a munkaképes korú népesség korösszetétele, amely pótolhatja a nyugdíjassá váló népességet,
• a másik az adott területet érintő elvándorlás és bevándorlás aránya (ha ez egy adott területen megegyezik, nettó migrációról beszélünk).

A publikáció ezért részletesen kitér az Unió tagországait érintő vándorlásra, a népesség korcsoportok szerinti területi elkülönülésére. 

 

 

Az adatokból látszik, hogy Európa mennyire nem mutat egységes képet ebben a tekintetben sem. A közép-európai és a dél-európai országokat az elöregedés mellett erősen érinti az elnéptelenedés is, elsősorban a belső vándorlás miatt.

A rurális és az urbanizált területek kiépítettsége, szolgáltatásokkal való ellátottsága közti különbség jelentősége ráadásul tovább nő, ha hozzávesszük az idősebb generációk speciális nehézségeit, amilyen például a mozgás korlátozottsága. Az adatokból jól látszik, hogy Spanyolországban és Portugáliában az idősek aránya jóval magasabb vidéken, ugyanakkor az elvándorlás és alacsony születésszám miatt az elnéptelenedés is jelentős. Németországban nincs lényeges különbség az idősek arányát tekintve rurális és urbanizált területek között, míg Lengyelországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Máltán a városokban magasabb az idősek aránya. A következő évtizedekben ez utóbbi lesz a jellemző a tagállamok többségében, így Magyarországon is, mert a városokban élő, dolgozó népesség folyamatosan öregszik.

 

Nehéz helyzetben a hegyvidékek lakossága

Egy másik, ritkábban említett folyamat az európai hegyvidékek népességének alakulása. Miközben ezek a területek ökológiai szempontból kulcsfontosságúak, gyakran elveszítik munkaképes korú lakosságuk jelentős részét. Erősen érintettek nemcsak az elöregedésben, hanem az elnéptelenedésben is, a megfelelő minőségű életszínvonal biztosítása pedig egyre nehezebbé válik. Bár Magyarországon eleve alacsony a hegyvidéken élő népesség aránya, a következő évtizedekben itt is intenzív elnéptelenedés és elöregedés várható, a munkaképes korú lakosság arányának drasztikus csökkenésével együtt.

 

Trendek és megoldási irányok

Az urbanizáció, az éghajlatváltozás és a társadalmi elöregedés három egymással összekapcsolódó folyamat, amely egyre inkább olyan várostervezést követel, amely a lakosság demográfiai jellemzőit is figyelembe veszi. Az „urban ageing" egy erre a helyzetre reagáló, egyre jobban fejlődő interdiszciplináris megközelítés. Arra keresi a választ, hogyan alkalmazkodhatnak a városok az idősödő lakosság igényeihez és a másik oldalról, hogyan maradhatnak az idősebb generációk a városi közösségek aktív tagjai.  

A koronavírus-világjárvány számtalan hatása közül az egyik, hogy elfogadottabbá és elterjedtebbé vált az otthoni munkavégzés. A munkahelyhez kötöttség oldódása egyben a városokhoz kötöttség oldódását is jelentheti, ami pedig esélyt adhat az elnéptelenedő települések, falvak számára is.

 

Szombathelyi Szilvia

Elérhető: The demographic landscape of the EU territories,

https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC123046