Az USA-ban orvostanhallgatók sürgetik a klímaváltozás egészséghatásaival összefüggő ismeretek oktatását az orvosi egyetemeken

Hová kéri a beutalót? Az éghajlat osztályra. Alig másfél évtized, és gyakori lehet, hogy a szakrendelésen vagy a kórházban ehhez hasonló párbeszédnek lehetünk fültanúi. Az Amerikai Orvosi Szövetség minden évben jelentést tesz közzé az orvosi egyetemi képzésekről. Ők már három évvel ezelőtt azt jósolták: 2035-re a belgyógyászaton belül önálló szakterület lesz a klímaváltozással összefüggő megbetegedések kezelése. E prognózishoz kapcsolódóan a Szövetség javasolta, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tárgyak oktatása az alapképzéstől az orvosi oktatás teljes folyamatában jelenjen meg.

A klímaváltozás egészséghatásaival kapcsolatos ismeretek orvosi képzésekbe történő integrálása nem újkeletű igény. Az elmúlt évtizedben számos szakmai fórum fogalmazta meg, hogy az orvosi képzések tantervében a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásairól szóló ismeretek átadása erőteljesebben kell, hogy megjelenjen. Erről például itt és itt lehet angolul bővebben olvasni. Az egyesült államokbeli Emory Egyetem orvostanhallgatói például nemrégiben arra a felismerésre jutottak, hogy a klinikai orvoslásban folyamatosan olyan új kihívásokkal kell szembenézni, amelyek kezelésére a jelenlegi orvosképzések a jövendő rezidenseket nem készítik fel. E helyzetre reagálva „Klímaváltozás és Környezetegészség” néven új tantárgyblokk tervezetét dolgozták ki.  Az ENSZ pedig a klímaváltozás okozta globális vészhelyzetre tekintettel sürgette világszerte több mint 7000 intézménnyel közösen a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos ismeretek oktatásának megerősítését.

Mindezen jelzések hatására az Egyesült Államokban több orvosi egyetem is indított a fenntarthatóság és a klímaváltozás témáival foglalkozó kurzusokat, de az orvosi szakmai társaságok klímaváltozás elleni fellépésre buzdító felhívásaira az egyetemi tantervek jellemzően nem reagáltak. Az előzmények ismeretében nem meglepő, hogy az Emory Egyetem orvostanhallgatói kérdésként fogalmazták meg, hogy miért nem tanulnak a képzésünk során arról, hogy a klímaváltozás hatásai az emberi egészségre milyen kockázatokat jelenthetnek, illetve hol és mikor tanulhatnak a klímaváltozás okozta új betegségek tüneteiről és kezelésükről.

A kérdéseikre adandó válaszként a hallgatók kidolgozták egy új tantárgyblokk tematikáját, amely a klímaváltozás egészséghatásaival kapcsolatos ismereteket 14 téma mentén dolgozza fel. A tematika elkészítésével a hallgatók egyrészt elősegítenék, hogy az orvosi képzések a klímaváltozás okozta betegségek tüneteiről, gyógyítási és megelőzési lehetőségeiről minél sokoldalúbb megközelítés alapján nyújtsanak ismereteket. Hozzájárulnának ahhoz is, hogy a hallgatók széles köre ismerhesse meg a klímaváltozás okozta problémák okait. Így a tematikában kiemelt figyelmet fordítanak a társadalmi különbségek okozta egyenlőtlenségekre és ezek következményeire, valamint az egészségügyi ellátórendszer működése által okozott környezetterhelés mértékére, és azokra a megoldásokra, amelyek ezt csökkenthetik.

A hallgatók véleménye szerint meghatározó fontosságú, hogy a klímaváltozás egészséghatásaival kapcsolatos előadások és gyakorlatok a képzések kötelező kurzusai között szerepeljenek. Így az is megerősödne, hogy ezek az ismeretek az orvosképzés olyan alapvető összetevői, amelyek használatára a munkája során minden orvosnak szüksége lehet. A javaslattevő hallgatók és az Emory Egyetem vezetősége jelenleg közösen dolgoznak azon, hogy a „Klímaváltozás és Környezetegészség” tantárgyblokk a 2024. év őszi szemeszterében az elsőéves orvostanhallgatók képzésében már megjelenhessen.

Girán János