Az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel 4 százaléka az egészségügyi és szociális ellátással összefüggő tevékenységekhez kapcsolódik

 

Angliában az egészségügyi és szociális ellátást a National Health Service (NHS) intézményrendszere biztosítja. Az NHS működtetése az ország teljes üvegházhatású gáz kibocsátásához kb. 4 százalékkal járul hozzá, a változásokat 2008-óta példaértékű rendszerességgel publikálták. Egy nemrég közölt tanulmány, amit a szakmai körökben megkerülhetetlen The Lancet orvostudományi folyóirat égisze alatt megjelenő Planetary Health folyóiratban publikáltak, újszerű módszertani megoldással, hiánypótló részletességgel vizsgálta az NHS karbonlábnyomának alakulását, az egészségügyi rendszeren belüli arányokat 1990 és 2019 között. A tanulmány az üvegházhatású gázok kibocsátását tevékenységekhez rendelte és rendszerezte, figyelembe véve az ellátottak számát is. A fajlagos, egy betegre jutó értékek publikálása segít az angol egészségügy hosszú távú mitigációs céljainak elérésében. Az alkalmazott megközelítés alkalmas lehet, illetve ajánlható más országok egészségügyi rendszereinek vizsgálatához is.    

A tanulmány[1] megállapítja, hogy Angliában az NHS karbonlábnyom hozzájárulása a teljes kibocsátáshoz 25 megatonna (Mt) szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázmennyiség (CO2e) volt 2019-ben, amely 1990-óta 26%-os csökkenésnek felel meg. A csökkenés elsődleges oka az energiatermelésben bevezetett új eljárások kedvezőbb üvegházhatású gázkibocsátása. A szociális ellátórendszer hozzájárulása viszonylag stabil időbeli lefutással 5 és 7 Mt CO2e érték között változott, amely az egészségügyhöz viszonyítva igen magas, kb. 20%-ot jelent.  

Az elemzett időszak alatt az angliai populáció 17%-al nőtt, az egészségügyben ellátottak száma duplájára emelkedett, az egészségügyi költségek több mint háromszorosára nőttek, az egy beteg ellátásához felhasznált karbonlábnyom 1990-óta 67%-al csökkent 15 tonna CO2e mennyiségre 2019-ben. 

 

Az ábra az alábbi publikáció alapján készült: I Tennison et al. (2021) Health care’s response to climate change: a carbon footprint assessment of the NHS in England. Lancet Planet Health 2021; 5: e84–92

 

Az egészségügyi rendszeren belül a legnagyobb kibocsátás a beszerzésekhez kapcsolódik (62%), jelentős az egészségi szolgáltatáshoz közvetlenül (15%), valamint az utazáshoz kapcsolódó (személyzet, páciensek, látogatók együttesen 10%) kibocsátás is. A magán egészségügyi és kiszervezett szolgáltatások hozzájárulása 4%.

A beszerzések között a legnagyobb kibocsátást a felhasznált gyógy- és vegyszerekkel, valamint az orvosi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek (gyártás, tárolás, szállítás, hulladék feldolgozás stb.) okozzák 20%, illetve 12% mértékben. Jelentősebb még az üzletviteli szolgáltatások hozzájárulása is (11%), míg az élelmezés, az egyéb eszközök, az egyéb beszerzések 6-6% körül alakulnak.

Az egészségi szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó kibocsátások az energia (földgáz, áram, olaj, szén együttesen 10%), inhaláló készülékek és altatógázok (5%), saját gépjárműpark és üzleti utazások (4%), hulladék (feldolgozás) és vízhasználat (fertőtlenítés) 2,5-2,5%, használata révén keletkeznek.

A tanulmány rávilágít az időbeli változások ok-okozati összefüggéseire, letölthető mellékleteiben bemutatja az elemzésekhez használt adattáblákat, részletes módszertani leírást tartalmaz, amelyek alapján egy hasonló vizsgálatot más országok egészségügyi rendszerében is elvégezhetnének. Hazánkban a hosszú távú célkitűzések közé tartozik a környezeti-éghajlati szempontból fenntartható egészségügyi rendszer kialakítása[2] is, amelyhez egy ilyen karbonlábnyom értékelés kidolgozása nagy segítséget nyújthatna.

 

Bobvos János

 

[1] I Tennison et al. (2021) Health care’s response to climate change: a carbon footprint assessment of the NHS in England Lancet Planet Health 2021; 5: e84–92 https://www.thelancet.com/journals/lanplh/article/PIIS2542-5196(20)30271-0/fulltext

[2] Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (tervezet), 2020. https://ec.europa.eu/clima/sites/lts/lts_hu_hu.pdf