Projektvezető

Takács Judit
Jeffrey A. Kelly (CAIR, Medical College of Wisconsin, USA)

Résztvevők (MTA SZKI)

Takács Judit
P. Tóth Tamás

A kutatás

Az International Social Network Study (ISN) nemzetközi kutatás Budapesti Esély című magyar alprojektje az egyetlen magyarországi AIDS-prevenciós intervenciós kutatás, mely a HIV-fertőzés szempontjából kockázatos viselkedéssel jellemezhető csoportokkal több módszert (survey, szociometria, intervenciós tréning, mélyinterjúzás) együttesen alkalmazva foglalkozik. Továbbá ez az egyetlen, mely a társadalmi hálózatok megközelítését alkalmazza a HIV/AIDS prevenció területén. A kutatás párhuzamosan folyik Bulgáriában és Oroszországban is. A kutatási protokoll által előírt módon évente 100-120 új résztvevő rekrutálása, interjúzása, orvosi tesztelése és intervenciós tréningezése történik. A kutatási tréningek során a résztvevők olyan információk és képességek birtokába juthatnak, melyek hatékonyan hozzájárulhatnak a HIV-fertőzés további terjedésének elkerüléséhez az egyelőre mérsékelt fertőzöttséggel jellemezhető Magyarországon. A további fertőzések elkerülése - különösen epidemiológiai szempontból - jelentősen hozzájárulhat a magyarországi életminőség javításához. Az intervenciós tréningek befejezése után fél évvel a kockázatfelmérő kérdőívezés megismétlődött, hogy mérni lehessen az intervenciós tréningek gondolkodásra és viselkedésre gyakorolt hatását. A tréningek befejezése után egy évvel ismét sorra kerül a kockázatfelmérő kérdőíves interjúzás a hosszabb távú hatások meglétének vizsgálatára. Emellett elsősorban a szexuális viselkedés meghatározó jellemzőiről készülnek mélyinterjúk a meghatározott népességcsoportokban, mely interjúk anyaga segíti a kérdőíves eredmények értelmezését. A magyarországi kutatás során hat szociocentrikus hálózat (sociocentric networks) rekrutálása történt Budapesten és Szentpétervárott, melyek tagjait összesen 500 férfiakkal szexelő férfi (MSM) alkotja. A mintaalkotás egy-egy „mag” azonosításával kezdődött, majd tőle kiindulva három hullámban rekrutáltak a kutatók: először a mag közvetlen barátaival, majd a barátok barátaival, végül a barátok barátainak a barátaival készültek kutatási interjúk. Az eddigi kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a szociocentrikus hálózati mintavétel hasznosnak bizonyult a HIV és SZTB (STD) fertőzések szempontjából fokozott kockázatú viselkedéssel jellemezhető népesség elérésére, és az általunk vizsgált népességszegmensen belül a HIV és a SZTB (STD) fertőzések kockázati tényezőinek áttekintésére.