1. Van Hoof, J., Kazak, J. K., Perek-Białas, J. M., & Peek, S. (2018). The challenges of urban ageing: Making cities age-friendly in Europe. International Journal of Environmental Research and Public Health, 15 (11), 2473. https://doi. org/10.3390/ijerph15112473
A tanulmány az „Urban ageing” jelenségét járja körül, bemutatja azokat a kihívásokat, amelyekkel az elöregedő lakossággal rendelkező városok találkoznak. A cikkben két konkrét példa is bemutatásra kerül (Krakkó és Hága). A globális társadalmi öregedés megkívánja, hogy a városok is egyre inkább tekintettel legyenek az egyes korosztályok speciális igényeire, támogassák és segítsék a különböző korosztályok együttélését.
2. Lutz, W. (Ed.), Amran, G., Bélanger, A., Conte, A., Gailey, N., Ghio, D., Grapsa, E., Jensen, K., Loichinger, E., Marois, G., Muttarak, R., Potančoková, M., Sabourin, P., & Stonawski, M. (2019). Demographic Scenarios for the EU - Migration, Population and Education. Publications Office of the European Union. https://doi.org/10.2760/590301
Az elmúlt évtizedekben az EU népességét alapvetően a népesség növekedése határozta meg, azonban most egyre meghatározóbb a népesség elöregedése (növekvő élettartam, alacsonyabb fertilitás, magasabban képzett társadalmak). A tanulmány azt vizsgálja, hogy hogyan fog alakulni az Európai Unió népessége a következő évtizedekben, milyen kihívásokkal kell szembenéznie (csökkenő munkaerő, eltartottak számának emelkedése, külső és belső migráció következményei). A dokumentum második része kitekint a következő évtizedekre és különböző demográfiai forgatókönyveket ismertet.
3. Kashnitsky, I., de Beer, J., & van Wissen, L. (2020). Unequally ageing regions of Europe: Exploring the role of urbanization. Population Studies
https://doi.org/10.1080/00324728.2020.1788130
A tanulmány két folyamatból indul ki: a fiatalok városba vándorlását és az idősek vidékre vándorlását vizsgálja az EU27 NUTS2 régióiban 2003-2013 között, arra keresve a választ, hogy hogyan változnak meg a rurális és a városi területek korösszetétele.
4. Eurostat (2019). Ageing Europe. Looking at the lives of older people in the EU. Publications Office of the European Union.
Az Európai Unió és az egyes tagországok demográfiai bemutatása, az elöregedés közép és hosszú távú demográfiai, társadalmi, gazdasági, hatásainak, kihívásainak bemutatása adatokkal, projekciókkal.
5. Claudia Baldwin , Tony Matthews & Jason Byrne (2020) Planning for Older People in a Rapidly Warming and Ageing World: The Role of Urban Greening
https://doi.org/10.1080/08111146.2020.1780424
A gyorsan elöregedő népesség egybeesik az urbanizációval és az éghajlatváltozással, ami globális kihívást jelent. A rendkívüli meleg hatására az idősebbek között magasabb halálozási arány és több a megbetegedés. Emiatt előtérbe kerülnek a zöld infrastrukturális beruházások, amelyek képesek csökkenteni a városi hőszigetek hatásait, csökkentik a városi hőt így enyhítve az idősek hőterheit. Az Ausztráliában négy nagy nemzeti idősgondozással foglalkozó szolgáltató zöld infrastrukturális beruházásait vizsgálta.
6. Eurostat: Key figures on Europe — 2021 edition
Key Figures on Europe című sorozat 4. kötete három nagy területen - ember és társadalom; eazdaság és vállalkozások; környezet és természeti erőforrások - ismerteti az EU tagállamokra és az EFTA tagállamokra vonatkozó 2019-es és 2020-as Eurostaton publikált adatokat. Az adatok ismertetése során egyes témákban külön bemutatásra kerülnek a Covid-19 pandémia hatásai (halálozás, foglakoztatási adatok, digitális hozzáférés, makro gazdasági adatok, fogyasztás, turizmus). https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-statistical-books/-/ks-ei-21-001
7. Lines, E. (2021). Post-Pandemic Populations: Die soziodemografischen Folgen der COVID-19-Pandemie in Deutschland Discussion Paper No. 13, Berlin: Max Planck Society/Population Europe.
A Covid-19 járvány kezdete óta minden tudományág tudósai azon dolgoznak, hogy jobban megértsék a vírussal és a járvánnyal kapcsolatos különböző szempontokat. A kötet összeállításához a Population Europe neves demográfusokat és társadalomtudósokat kért fel, hogy bemutassák a pandémia társadalmi-demográfiai hatásait Németországra és Európára nézve.
8. Bundesinstitut für Bevölkerungsforschung (2021): Globale Bevölkerungsentwicklung Fakten und Trends BiB.Bevölkerungs.Studien 1/2021.
A kiadvány egy nagyon fontos gyűjteménye a most zajló népesedési folyamatokkal kapcsolatos tudásnak, 12 tömör fejezetben, illusztrációkkal és térképekkel, naprakész áttekintést nyújt a globális népességdinamikáról a fenntartható fejlődés összefüggésében.
Míg a világ népessége összességében még mindig növekszik, az egyes világrégiók és országok eltérő regionális tendenciákat mutatnak. Ahhoz, hogy közelebb kerüljön az emberiség a fenntarthatósági célok megvalósításához, feltétel, hogy mélységében megértsük a demográfiai változások okait és kihívásait. https://www.bib.bund.de/Publikation/2021/Globale-Bevoelkerungsentwicklung.html;jsessionid=8660AA4C69731C44063F96559A6C505E.1_cid389?nn=9755140
9. Van Dalen, H.P. & Henkens, K. (2021). Population and Climate Change: Consensus and Dissensus among Demographers. European Journal of Population. https://doi.org/10.1007/s10680-021-09580-6
Az állampolgárok és a politikai döntéshozók körében a klímaváltozás jelenti a legfontosabb hosszú távú politikai kérdések egyikét. Ugyanakkor, miközben a népességnagyság kritikus kérdés a klímaváltozás tekintetében, a családtervezés (népességpolitika) ritkábban kerül előtérbe.
A szerzők a népesség és az éghajlatváltozás kapcsolatát, valamint a népesedési politika alkalmazásának kilátásait vizsgálják tanulmányukban. 2020 februárja és áprilisa között végzett felmérésben arra kérték az európai demográfusokat, hogy mondják el véleményüket az éghajlatváltozás és a népesség alakulása közötti kapcsolatról. A felmérés eredményei jól prezentálják a szakmai megosztottságot abban a tekintetben, hogy a népesség csökkenés együtt fog-e járni a széndioxid kibocsájtás radikális csökkenésével, illetve a családtervezés valóban hatásos eszköz-e ebben a kérdésben.
10. Goerres, Achim, Vanhuysse, Pieter (Eds.) (2021): Global Political Demography: The Politics of Population Change
Ez a nyílt hozzáférésű könyv témája a népességváltozás és a politika kapcsolatának bemutatása 1990 és 2040 között. A tudományterületek széles skálájának vezető társadalomtudósai írtak a népességváltozás minden fontos politikai és szakpolitikai vonatkozásáról, az esettanulmányok pedig felölelik az összes kontinenst. A makro-regionális elemzéseket kiegészítik a migrációról, a vallásról és a szegénységről, a demográfiai profilról, az államokon belüli konfliktusokról szóló átfogó és globális elemzések. Különböző szempontokból kerül megvilágításba, hogy a népességváltozás politikai kezelése mennyire erősen kontextus függő. Miközben a népesség hosszú távú elöregedése és a rövid távú migrációs ingadozások strukturális feltételeket teremtenek, a politikai szereplők kulcsszerepet játszanak a népességváltozás alakulásában és kezelésében, ami pedig majd meghatározza a különböző csoportok polgárainak reakcióját.
https://www.palgrave.com/gp/book/9783030730642#aboutBook
11. Prof Stein Emil Vollset, et al. Fertility, mortality, migration, and population scenarios for 195 countries and territories from 2017 to 2100: a forecasting analysis for the Global Burden of Disease Study The Lancet. VOLUME 396, ISSUE 10258, P1285-1306, OCTOBER 17, 2020
A tanulmány 195 ország és térség alternatív demográfiai (fertilitás, mortalitás, migráció) forgatókönyveit készítette el 2017-2100 között. A jövőbeli termékenységi minták kulcsfontosságúak a jövőbeli populáció méretének becsléséhez, azonban magát a gyermekvállalást is számos tényező befolyásolja, és ezért több eltérő módszertant alkalmaznak az előrejelzésben, ami miatt jelentős eltérések találhatóak az egyes projekciók között.
A népességnagyság és az életkori összetétel változása alapvetően befolyásolhatja az egyes országok gazdasági, társadalmi, geopolitikai helyzetét. Ebben a tanulmányban egy új módszertan került kidolgozásra a mortalitás, a fertilitás, a migráció és a populáció nagyságának előrejelzésére. Továbbá, a tanulmányban becslések készültek a jövőbeni demográfiai átmenet lehetséges gazdasági és geopolitikai hatásaira nézve.
https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)30677-2
12. Lupi, Veronica, Marsiglio, Simone (2021): Population growth and climate change: A dynamic integrated climate-economy-demography model. Ecological Economics Volume 184, June 2021,
A népességnövekedés és az éghajlatváltozás között kétirányú kapcsolat létezik, míg a népesség határozza meg az éghajlatváltozást előidéző szén -dioxid -kibocsátást, az éghajlatváltozás befolyásolja a halálozási arányt és így a népesség növekedését. Az ilyen népesség-éghajlat visszacsatolási hatások arra utalnak, hogy a demográfiai politika alternatívát jelenthet a hagyományos mérséklési politikákkal szemben. A tanulmányban olyan népességpolitikai modellt vázolnak fel, amely célja a népességnövekedés korlátjának meghatározása az éghajlat-gazdaság kiterjesztett globális integrált értékelési modelljében, endogén termékenységi választásokkal és a hőmérséklettel összefüggő mortalitással. A környezetvédelmi politikák társadalmi költségei, amint azt mind a szén -dioxid -költségek, mind a szociális jólét tükrözik, jelentősen megnőnek azáltal, hogy figyelembe veszik az endogén népességváltozást, de a demográfiai politika lehetővé teszi az ilyen költségek jelentős csökkentését. Ez egyértelműen azt sugallja, hogy a népességnövekedésnek van jelentősége, így a népesedési politika hatékony mérséklő eszköz lehet a szokásos klímapolitikák kiegészítéseként.
https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2021.107011
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0921800921000690
13. Karácsonyi, Dávid, Taylor, Andrew, Bird, Deanne (eds) (2021): The Demography of Disasters Impacts for Population and Place DOI:10.1007/978-3-030-49920-4, Springer Nature
Ez a nyílt hozzáférésű könyv világszerte példákat mutat be, amelyek bizonyítják a demográfia és a katasztrófák kölcsönhatásának fontosságát, abból a célból, hogy érthetővé váljon a demográfia szerepe a katasztrófák hatásainak enyhítésében. Mind a lassú kezdetű (mint például a poláris jég elvesztése az éghajlatváltozás miatt), mind a hirtelen katasztrófák (például ciklonok és ember okozta katasztrófák) képesek alapvetően megváltoztatni a lakosság profilját helyi és regionális szinten. A hatások a katasztrófa típusától, gyorsaságától és nagyságától függően, de a már meglévő lakossági profil és a gazdasághoz és a társadalomhoz való viszonyától függően is változnak. A hatások megértésének és azok jövőbeni elkerülésének kulcsa minden esetben a katasztrófák és a népességváltozás közötti összefüggések megértése.
https://library.oapen.org/handle/20.500.12657/42577
14. Groundswell Part 2 : Acting on Internal Climate Migration
A Groundswell -jelentés folytatása három régióra (Kelet -Ázsia és Csendes-óceán, Észak -Afrika, valamint Kelet -Európa és Közép –Ázsia) vonatkozóan mutatja be a klímaváltozás miatti migrációval összefüggő előrejelzéseit és elemzéseit. A két jelentés együttes megállapításai először adnak átfogó képet a hat régióban tapasztalható belső éghajlatváltozás lehetséges mértékéről, hogy megérthetővé váljanak a lassú éghajlatváltozás hatásai, a népesség dinamikája és a fejlődés összefüggései miatti mobilitási trendek. Kiemelik azt a távlati tervezést, amely e kihívás teljesítéséhez és a pozitív és fenntartható fejlődési eredmények biztosításához szükséges. A hat régió összesített eredményei azt mutatják, hogy korai és összehangolt éghajlat- és fejlesztési fellépés nélkül 2050-ig 216 millió ember költözhet saját országába a lassú éghajlatváltozási hatások miatt. A belső éghajlati migráció forró pontjai már 2030 -ban megjelenhetnek, és 2050 -re tovább terjedhetnek és fokozódhatnak. A jelentések azt is megállapítják, hogy a globális kibocsátások csökkentésére, valamint a zöld, befogadó és ellenálló fejlődés támogatására irányuló gyors és összehangolt fellépés jelentősen csökkentheti a klímaváltozás miatti migrációt.
https://openknowledge.worldbank.org/handle/10986/36248
15. Stuart Gietel-Basten: Adopting an adaptation‑mitigation‑resilience framework to ageing. Age and Ageing, Volume 50, Issue 3, May 2021, Pages 693–696,
A népesség elöregedése a 21. század egyik „nagy kihívása”, de ennek ellenére a kihívások ellensúlyozására irányuló szakpolitikák nem koherensek és nincs világos, átfogó narratíva. Az éghajlatváltozással foglalkozó tudomány által a cselekvések tervezéséhez kidolgozott világos, megkülönböztethető keretrendszer (alkalmazkodás, enyhítés és ellenálló képesség) alkalmazható az öregedéssel kapcsolatos szakpolitikák kialakítására is, mint például: alkalmazkodás a rászoruló emberek támogatásához; a jövőbeli kihívások enyhítése annak biztosításával, hogy az emberek és az intézmények „jobban öregedjenek”; valamint az ellenálló képesség kiépítése egy hosszabb távú perspektíva és a szakpolitikai tanulási keret kialakításával.
https://doi.org/10.1093/ageing/afaa282
16. John Ermisch: English fertility heads south: Understanding the recent decline. Demographic Research, volume: 45 article id: 29 pages: 903–916
Az elmúlt évtizedben a termékenység jelentős csökkenése figyelhető meg Angliában, a TTA 2020 -ban elérte történelmi mélypontját, egyre jobban terjed a gyermektelenség. A tanulmány alapja a 2009–2020 között zajló Understanding Society kutatás adatainak vizsgálata. Az alacsony TTA oka az elemzés alapján az alacsonyabb végzettségűek között emelkedő gyermektelenség.
https://www.demographic-research.org/volumes/vol45/29/default.htm
17. The Demographic Crisis in Europe: Selected Essays by Richard R. Verdugo (Editor)
Abstract
The world is rapidly converging towards lower fertility: in 2020, countries with a total fertility rate of less than 2.25 will encompass more than three-quarters of the world population. This implies that the determinants of childbearing will be increasingly similar in high-income and middle-income regions of the world. In this article, I discuss economic demography in relation to levels of childbearing. How do different societies distribute resources across the life course and between generations, and to what extent is this done through governmental transfers? The extent of such transfers varies considerably between low-income, middle-income, and high-income countries, which I explored through data from the National Transfers Account project. I argue that in low-fertility societies, the extent to which the costs of childrearing are socialised is important for fertility. The extent to which childrearing is socialised will be an important determinant of future fertility levels and, if used as a population policy, offers a straightforward pathway to achieve a desirable population size. As the global fertility decline continues, such policies will be relevant to most societies and a tool for governments to affect fertility levels across many contexts.
18. Employment uncertainty and fertility intentions: Stability or resilience? by Arianna Gatta, Francesco Mattioli, Letizia Mencarini, Daniele Vignoli
Abstract
The role of employment uncertainty as a fertility driver has previously been studied with a limited set of constructs, leading to inconclusive results. We address this oversight by considering perceived stability of employment and perceived resilience to potential job loss as two key dimensions of employment uncertainty in relation to fertility decision-making. The present study relies on the 2017 Italian Trustlab survey and its employment uncertainty module. We find that perception of resilience to job loss is a powerful predictor of fertility intentions, whereas perception of employment stability has only a limited impact. The observed relationship between resilience and fertility intentions is robust to the inclusion of person-specific risk attitude and does not depend on the unemployment rate or the share of fixed-term contracts in the area of residence. We conclude that the notion of employment uncertainty includes distinct expectations towards the future, which should be considered separately to understand fertility decision-making.
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/00324728.2021.1939406
19. Populations and Policies in a Younger but Faster-Aging East Central Europe: The Political Demography of Missed Opportunity by Achim Goerres and Pieter Vanhuysse, eds., Global Political Demography: The Politics of Population Change, Palgrave Macmillan, Forthcoming
Abstract
The new democracies in East Central Europe started the post-communist era with comparatively young populations. After 1989-1990, they have largely spurned a quarter-century long demographic window of opportunity for reform, by insufficiently adapting their policy models to prepare for fast population aging ahead. Especially in Romania, Bulgaria and the Visegrad Four, this is reflected in low active aging and child wellbeing index rankings, relatively small social investment in early human capital, weak improvements in prospective old age dependency ratios, and large-scale emigration. Slovenia and the Visegrad Four, but not the Baltics, also became „pensioners‘ welfare states“ with prematurely strong pro-elderly policy bias. In some cases, massive early exit worsened pension system sustainability while boosting pensioners‘ electoral power (political push before demographic pull). However, around the time when the demographic window started closing (2010-2015), the political salience of family policies, work-family reconciliation policies, and active aging policy increased, often spurred by the same Christian-conservative and/or nationalist-populist parties that caused illiberal democratic backsliding. But by then, the relative political power of elderly voters during elections in East Central Europe was among the highest in the world.
Keywords: East Central Europe, Age Group Policies, Generational Politics, Political Demography, Active Ageing, Poland, Romania, Hungary, Latvia
https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3742793
20. China's low fertility may not hinder future prosperity by Guillaume Marois, Stuart Gietel-Basten, and Wolfgang Lutz PNAS October 5, 2021 118 (40) e2108900118; Edited by Douglas S. Massey, Princeton University, Princeton, NJ, and approved August 13, 2021 (received for review May 25, 2021)
Abstract
China’s low fertility is often presented as a major factor which will hinder its prosperity in the medium to long term. This is based on the assumed negative consequences of an increasing old-age dependency ratio: a simplistic measure of relative changing age structures. Based on this view, policies to increase fertility are being proposed after decades of birth restriction policies. Here, we argue that a purely age structure–based reasoning which disregards labor force participation and education attainment may be highly misleading. While fertility has indeed fallen to low levels, human capital accumulation has been very strong—especially among younger cohorts. Factoring in the effects of labor force participation and educational attainment on productivity, a measure called “productivity-weighted labor force dependency ratio” can more accurately capture the economic implications of demographic change. When using this ratio, a much more optimistic picture of the economic (and social) future of China can be envisaged.
https://doi.org/10.1073/pnas.2108900118
21. Ageing Population: Identifying the Determinants of Ageing in the Least Developed Countries by N. Renuga Nagarajan, Aurora A. C. Teixeira & Sandra T. Silva , Population Research and Policy Review volume 40, pages187–210 (2021)
Abstract
The issue of population ageing is no longer exclusively centred on developed countries. Empirical studies have proven that the rise in the proportion of the older age group has been already visible in the least developed countries (LDCs). The primary concern of population ageing in LDCs is that ageing is approaching LDCs even faster than approaching developing and developed countries. We found that despite the common factors such as human capital development, female participation in the labour market and economic growth, the annual growth rate of the ageing of LDCs highly depends on international aids (health care and development) and the rising number of emigrations over the working-age population. Our empirical results suggest that the existence of the ageing population in LDCs determine by the involvement of international bodies in supporting the welfare system of the country and the policy initiatives of developed countries in attracting migrant workers of LDCs to overcome the ageing problem in their countries.
https://link.springer.com/article/10.1007/s11113-020-09571-1
22. The impact of COVID-19 on fertility plans in Italy, Germany, France, Spain, and the United Kingdom by Francesca Luppi, Bruno Arpino and Alessandro Rosina
Abstract
OBJECTIVE
This study offers a descriptive overview of changes in fertility plans during the COVID-19 crisis in a sample of the young population (18–34) in Italy, Germany, France, Spain, and the United Kingdom. The data were collected between 27 March and 7 April 2020.
RESULTS
Our results show that fertility plans have been negatively revised in all countries, but not in the same way. In Germany and France fertility plans changed moderately, with many people still planning or postponing their decision to have a child. In Italy, however, the proportion of abandoners is much higher than in the other countries, and the proportion of those deciding to postpone their plans is lower. Moreover, across countries the demographic characteristics of individuals appear to be associated with fertility plans in different ways. In Italy, abandoners are common among individuals younger than 30 and those without a tertiary education. In Germany, abandoners are slightly more prevalent in the regions most affected by COVID-19. In the United Kingdom, the individuals that most frequently abandoned their fertility plans are those who expect the crisis to have a dramatic negative effect on their future income. Finally, in France and Spain we do not observe a clear pattern of revision of fertility plans.
https://www.jstor.org/stable/26967844?seq=1#metadata_info_tab_contents
23. Depopulation Dividend for a Shrinking Japan (2018) by Peter Matanle
Having pursued growth at all costs for decades, the world now faces widespread environmental degradation. In Japan, this is compounded by a demographic crisis driven by a shrinking population. Contrary to conventional understanding, this may actually present an opportunity for the country to work toward a more sustainable future.
https://www.researchgate.net/publication/334450304_Depopulation_Dividend_for_a_Shrinking_Japan
24. What do public policies teach us about rural depopulation: the case study of spain (2021) by Vicente Pinilla , Luis Antonio Sáez
Europ. Countrys. · Vol. 13 · 2021 · No. 2 · p. 330-351 DOI: 10.2478/euco-2021-0021
This study evaluates the policies developed in Spain to address depopulation and explains the reasons for their low effectiveness. We consider that the low impact of these policies is due to an incorrect diagnosis and design in terms of their content and governance. Therefore, we propose that depopulation policies should have the objective of enabling citizens to reside where they wish and obtain the best possible quality of life. These policies should be implemented within a new governance framework in which the foundations on which they are based and the way in which they are implemented are renewed. With the support of the European Union, such action could be carried out more efficiently and could constitute a reference of successful territorial cohesion contributing to erasing the populist opinion in places that believe that they do not matter.
https://sciendo.com/pdf/10.2478/euco-2021-0021
25. Projecting population distribution under depopulation conditions in Japan: scenario analysis for future socio-ecological systems (2021) by Keiko Hori, Osamu Saito, Shizuka Hashimoto, Takanori Matsui, Rumana Akter & Kazuhiko Takeuchi , Sustainability Science volume 16, pages 295–311.
This study develops a projection model of future population distribution on the basis of Japan’s current depopulation trend and applies this model to scenario analyses that assume population compactification and dispersion. The model enables a description of population migration at two levels. First, municipal populations are projected using the cohort-component method, and second, the spatial distribution of populations within municipalities is projected at a 500 m grid resolution with the use of the gravity model. Based on the Japanese depopulation context and the country’s National Spatial Strategy, the compact scenario predicts the formation of medium-scale regional urban areas (population centers located across Japan) and the concentration of people on high-density population areas within municipalities. Meanwhile, the dispersed scenario predicts the formation of more but smaller regional urban areas and the dispersion of the population to low-density areas. The simulated population distribution for 2050 reveals spatial change in population density and age structure, as well as an abundance of areas that were inhabited in 2015 but will be zero population areas by 2050. Overlay analysis of future land use maps and the simulated population distribution maps can contribute toward identifying areas where natural capital such as farmland and forest plantation should be managed but where there will be significant population loss by 2050.
https://link.springer.com/article/10.1007/s11625-020-00835-5
26. The Impacts of Climate Change
A Comprehensive Study of Physical, Biophysical, Social, and Political Issues (2021)
by Trevor M. Letcher (editor)
The Impacts of Climate Change: A Comprehensive Study of Physical, Biophysical, Social and Political Issues presents the very real issues associated with climate change and global warming and how it affects the planet and everyone on it. From a physical perspective, the book covers such topics as population pressures, food issues, rising sea-levels and coastline degradation, and health. It then goes on to present social impacts, such as humanitarian issues, ethics, adaptation, urban issues, local action, and socio-economic issues. Finally, it addresses the political impacts, such as justice issues and politics of climate change in different locations.
By offering this holistic review of the latest impacts of climate change, the book helps researchers to better understand what needs to be done in order to move toward renewable energy, change societal habits, and move toward sustainable development.
https://doi.org/10.1016/C2019-0-04893-5
https://www.sciencedirect.com/book/9780128223734/the-impacts-of-climate-change#book-description
27. Accessibility of public services in the age of ageing and shrinking population: are regions following trends (2021) Rafał Wiśniewski, Marcin Stępniak &Barbara Szejgiec-Kolenda
This paper investigates the characteristics and functional-demographic diversity of municipalities in Poland that use spatial data. It answers the question about the relationship between accessibility to services of general interest (SGI; public administration, child-care, educational, medical, and cultural services) in municipalities and their demographic conditions. Demographic literature devotes much space to demographic transformations in the context of their underlying causes and spatial variations and to the impact of these changes. Meanwhile, transport-focused approaches concentrate on the spatial accessibility of SGI themselves, the methods for measuring them and the various methodologies employed. This study combines these two study areas in order to present the broadest possible approach to the accessibility of SGI among communities at different stages of demographic advancement. We found that the nature of demographic processes is associated with the level of accessibility to SGI. Notably, accessibility to educational and medical services in depopulating areas is better than in ageing areas. The opposite is true for cultural services. The poorest accessibility affects those communities where the two above demographic processes overlap. There is clear variation in the accessibility of SGI: functional urban areas having the best accessibility and remote areas the worst accessibility .
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/04353684.2021.1903334
28. Which of Europe’s Migration-Receiving Countries Face Long Run Population Decline? (2021) Nick Parr
This paper examines the differing long run population growth prospects of countries with below (conventional) replacement level fertility and positive net migration. For individual years between 2009 and 2018 for nine European countries, it compares the TFR to a replacement level which is adjusted to consider current migration, developed by Parr (2021).
Results show in all or almost all years for Sweden, Norway and Switzerland the TFR is above the migration-adjusted replacement level, whilst for Hungary and Italy the TFR is below it. Germany’s TFR rose from below migration-adjusted replacement to above it, whilst Finland’s TFR fell from above migration-adjusted replacement to below it. The results show the population growth implication growth implication of an NRR below 1.0, when considered in combination with concurrent net migration and mortality, varies between countries and over time.
29. Increasing population densities predict decreasing fertility rates over time: A 174-nation investigation (2021) by Amanda Rotella, Michael E. W. Varnum, Oliver Sng, & Igor Grossmann
Fertility rates have been declining worldwide over the past fifty years, part of a phenomenon known as “the demographic transition.” Prior work suggests that this decline is related to population density. In the present study, we draw on life history theory to examine the relationship between population density and fertility across 174 countries over 69 years (1950 to 2019). We find a robust association between density and fertility over time, both within- and between-countries. That is, increases in population density are associated with declines in fertility rates, controlling for a variety of socioeconomic, socioecological, geographic, population-based, and female empowerment variables. We also tested predictions about environmental boundary conditions. In harsher living conditions (e.g., higher homicide or pathogen rates), the effect of increased population density on fertility rates was attenuated. The density-fertility association was also moderated by religiousness and strength of social norms, where the relationship between density and fertility was attenuated in countries with high religiosity and strong social norms. We discuss why and when changes in population density may influence fertility rates and the broader implications of this work.