NKFI PD 116219, 2016-2018

Kutatásvezető: Megyesi Boldizsár

A kutatás célja, hogy bemutassa, miként változott az elmúlt évtizedben az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés. A kérdés hosszabb ideje központi jelentőségű az Európai Unió és Magyarország vidék és agrárpolitikájában egyaránt (Goodman 2002, Ploeg-Renting 2000, Ploeg 2008). A magyarországi helyzet vizsgálata azért különösen érdekes, mert párhuzamosan vannak jelen a hagyományos önellátó gazdálkodás különböző formái (Kovách 1982, 2012) és a mezőgazdaság poszt-modern jegyeket mutató formái, mint az ökológiai gazdálkodás, vagy a közösség által támogatott mezőgazdaság (Balázs 2012). Bár a magyar társadalomtudomány nem hanyagolta el korábban sem ezt a kutatási területet (Laki 1997, Csite et al. 2002, Váradi 2008), az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés különböző formáinak rendszerezett vizsgálatára nem került sor az elmúlt évtizedben. Ugyanígy nem történt meg annak vizsgálata sem, hogy miként hatott a vidék- és agrárpolitika az élelmiszer-önellátásra és a helyi kisüzemi élelmiszer termelésre.
A tervezett kutatás meglévő adatbázisok, a tervezési, jogi és közpolitikai dokumentumok elemzése, és szakértőkkel készült félig-strukturált interjúk alapján vázolja a vizsgált téma közpolitikai környezetét. Ezen elemzés alapján kiválasztott kutatási területeken készített esettanulmányok segítségével bemutatja a kutatás a különböző gazdálkodási típusokat. A kutatás eredményei alapján kibontható, hogy jelenleg mi jellemzi a magyar önellátó gazdálkodást és a helyi kisüzemi élelmiszer-termelést, és hogy az agrár- és vidékpolitika miként hat erre a csoportra.

Mi a kutatás alapkérdése?
A kutatás célja, hogy bemutassa, az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés szerepét a vidék és a mezőgazdaság átalakulásában. Mind az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés megváltozott; annak új, poszt-modern formái is elterjedtek. A kutatásban az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés különböző formáinak az egymásra való hatását szeretném vizsgálni.
Az utóbbi évtizedekben a döntéshozók, a tervezők, és ennek megfelelően a közpolitikai dokumentumok az élelmiszer-önellátást és a helyi kisüzemi élelmiszer termelést a mezőgazdaság fontos részeként mutatták be, és kedvező lehetőségként utaltak rá. Feltételezésem szerint azonban a dokumentumok, vidék és agrár stratégiák, valamint a támogatási rendszer alapos elemzése, azt mutatná hogy az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés nem kapott lehetőséget, kiemelt támogatást anyagi értelemben. A kutatás vizsgálja a kinyilatkoztatott közpolitikai célok és a megvalósult közpolitikák közötti különbségeket.

A fentiek alapján az alábbi kutatási kérdéseket fogalmaztam meg:
Miként jellemezhető az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés?
Az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés mely formái jelennek meg napjaink Magyarországán?
Miként jelenik meg a közpolitikákban a az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés?
Milyen szerepet játszik az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés a vidékfejlesztésben és a helyi gazdaság fejlesztésben?

Mi a kutatás jelentősége?
A kutatásban bemutatom, az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer előállítás jogi hátterét, a tervezési dokumentumok, döntéshozókkal készült interjúk alapján pedig annak közpolitikai környezetét. Esettanulmányok segítségével elemzem a az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer előállítás szerepét a vidékfejlesztésben és a mezőgazdaság átalakulásában, valamint bemutatom az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer előállítás különböző típusait.
A kutatás újdonsága, hogy az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer előállítás hagyományos és poszt-modern formáit egyszerre elemzi, így bővíti az ismereteinket a mai magyar vidéki társdalomról és mezőgazdaságról. 
A tervezett kutatás kapcsolódik korábbi és jelenleg folyó kutatásokhoz, és rendszerezett tudást kíván nyújtani arról, hogy az elmúlt évtizedben hogyan változott az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer előállítás.
Az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer előállítást befolyásoló tényezők elemzése a vidék- és agrárpolitika alakításához is adalékkal szolgálhatnak.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
A kutatás célja, hogy bemutassa, miként változott az elmúlt évtizedben a háztáji gazdálkodás (az élelmiszer-önellátás) és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés. A kérdés hosszabb ideje központi jelentőségű az Európai Unió és Magyarország vidék és agrárpolitikájában egyaránt, de Magyarországon - elegendő itt azokra a közelmúltbeli törekvésekre gondolni, amelyek a nagyvárosokba kívánják ismét meghonosítani a termelői piacokat. A magyarországi helyzet vizsgálata azért különösen érdekes, mert ma is megtalálhatók még a hagyományos önellátó gazdálkodás különböző formái, de már megjelentek a mezőgazdaság poszt-modern jegyeket mutató formái is, így az ökológiai gazdálkodás, vagy a közösség által támogatott mezőgazdaság, és a közösségi kertek. Bár a magyar társadalomtudomány eddig sem nem hanyagolta el ezt a kutatási kérdést, az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés különböző formáinak rendszerezett vizsgálatára nem került sor az elmúlt évtizedben. Ugyanígy nem történt meg annak vizsgálata sem, hogy miként hatott a vidék- és agrárpolitika az élelmiszer-önellátásra és a helyi kisüzemi élelmiszer termelésre.
A tervezett kutatás meglévő adatbázisok, a tervezési, jogi és közpolitikai dokumentumok elemzése, és szakértőkkel készült félig-strukturált interjúk alapján vázolja a vizsgált téma közpolitikai környezetét. Ezen elemzés alapján kiválasztott kutatási területeken készített esettanulmányok segítségével bemutatja a kutatás a különböző gazdálkodási típusokat. A kutatás eredményei alapján kibontható, hogy jelenleg mi jellemzi a magyar önellátó gazdálkodást és a helyi kisüzemi élelmiszer-termelést, és hogy az agrár- és vidékpolitika miként hat erre a csoportra.