NKFIH K 132676
2020. 10. 01 - 2023. 09. 30. 
Kutatásvezető:  Megyesi Boldizsár és Csurgó Bernadett

További résztvevők:  Horzsa Gergely (TK SZI), Kiss Márta (Gyerekesély), Kovách Imre (TK SZI) ,Szabolcsi Zsolt (TK SZI)

 

Összefoglaló

A helyi identitás kialakítása és megerősítése egyre fontosabbá válik a magyarországi vidéki közösségekben is. Ez a folyamat eltérő módon zajlik a különböző településeken, amint erre korábbi kutatások rámutattak (Csurgó 2014). A vidékfejlesztés kiindulópontja a vidék imázs, a térség márkázás, és a térség jellegének alakítása (place-making) az idegenforgalmi szempontból kiemelt, és e szempontból kevéssé fontos területeken egyaránt. Ray sokat idézett tanulmányából (1998) tudjuk, hogy a térség sajátosságai különösen fontos erőforrások lehetnek a vidékfejlesztési folyamatokban. A szerző kulturális területi identitásról beszél, amely helyi termékek, turisztikai látványosságok vagy a helyi identitás (újjáélesztése) révén valódi, egyedi helyi erőforrássá válhat.

Korábbi, magyarországi, vidéki térségekben készült kutatásokban azt találták, hogy vidékképet gyakran pre-modern értékek jellemzik, amelyek fontos szerepet játszanak a vidéki migráció és a turizmus alakulásában. Lewicka (2013) amellett érvel, hogy a múlt iránti érdeklődés kapcsolódik a helyhez kötődéshez, míg Wheeler (2017) arról ír, hogy létezik egyfajta „produktív nosztalgia”, amelyen keresztül a helyi történelem, a múlt és az kulturális örökséghez kapcsolódó gyakorlatok a vidéki helyhez kötődéssel és a helyi identitással összefüggésében érthetők meg. Kutatásunkban kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmazva a vidékkép, a helyi identitás és a különböző megélhetési stratégiák közötti összefüggéseket szeretnénk feltárni.

A kutatás célja, hogy feltárjuk; miképpen alkotják meg, vagy értelmezik újra különböző vidéki terek lakói, közösségek tagjai a saját helyi identitásukat, vidékképüket a helyi fejlesztési folyamatokban Kutatásunkban kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmazva a vidékkép, a helyi identitás és a különböző megélhetési stratégiák közötti összefüggéseket szeretnénk feltárni. A kutatásban négy különböző kistérségben: egy város közeli (1), egy idegenforgalmi szempontból kiemelt (2), egy mezőgazdasági jellegű (3) és egy társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott járásban (4) készítünk esettanulmányokat, amelyhez a következő kutatási kérdéseket fogalmaztuk meg:

• Hogyan járulhat hozzá térség jellegének alakítása (place-making) hely érzetének, az életminőségnek javításához, a helyi identitás erősítéséhez és egy pozitív belső és külső kép kialakuláshoz?
• Milyen szerepet tölthet be a kulturális örökség és a turizmus a folytonosság érzetének erősítésében, a változások kezelésében és az alkalmazkodó stratégiák kialakításában?
• Milyen mintázatot mutat a helyi életstratégiák, a helyi identitás és a vidékkép alakulása a különböző vidéki területeken?
• Hogyan jelenik meg a helyi identitás a helyi közösségben illetve azon kívül?
• Melyek a vidékkép fő jellemzői a kiválasztott járásokban? Kik, mely szereplők, intézmények alakítják azt aktívan?
• Melyek a fontosabb életstratégiák a különböző vidéki területeken? Hogyan járul hozzá a vidéki kép és a helyi identitás a különböző életstratégiákhoz és a vidéki alkalmazkodóképességéhez?

A kutatás újszerűségét az adja, hogy komplex módon vizsgálja a helyi identitás, a vidék imázs és a megélhetési stratégiák kapcsolatát, ezzel hozzájárulva a vidéki közösségek alkalmazkodási képességének jobb megértéséhez. Tehát a kutatás a jelenkori magyar vidéki társadalomról és a mezőgazdaságról való tudásunk bővítését szolgálja. A tervezett kutatás kapcsolódik a korábbi a vidékimázst, vidéki átalakulást és helyi identitás vizsgáló magyarországi kutatásokhoz, és egy szisztematikus elemzését kínálja az elmúlt időszakban végbement változásoknak. Habár a fenti jelenségeket jellemzően egymástól függetlenül szokták elemezni, mi úgy véljük, hogy kölcsönhatásban vannak egymással. Célunk a vidékimázs és lokális identitás vizsgálata nem csupán a turisztikai régiókban, de a kevésbé látogatott, nem turisztikai vidéki területeken is. Jóllehet a tudományos figyelem főként a sikeres közösségekre fókuszál a helyi identitás és vidékimázs vizsgálatakor, mi azt is szeretnénk feltárni, hogy a helyi identitás és imázs hogyan kapcsolódik a megélhetési stratégiákhoz az elmaradott térségekben. A különböző esetek összehasonlításával jobban megérthetjük a vidéki alkalmazkodóképességet a különböző vidéki területeken. 

A kutatás közvetlen hatással lehet helyi szinten a fejlesztésekre és a fejlesztéspolitikában is hasznosulhat. A kutatás eredményei a vidék és agrárpolitika alakításában játszhatnak szerepet azáltal, hogy rámutatnak a helyi identitás és vidékimázs szerepére a helyi társadalom és gazdaság fejlődésében. Úgy véljük, hogy különböző érintett szereplők szerepének meghatározás fontos lehet mind a helyi alapú fejlesztésekben, a fenntartható fejlesztésekben és a desztináció menedzsmentben egyaránt. A kutatás célja, hogy meghatározza azt is, hogy a helyi erőforrásoknak és kulturális örökségnek milyen lehetőségei, jelentősége és sikere lehet a vidékfejlesztési stratégiákban.