A távmunka elterjedését elősegítő és akadályozó tényezők nemzetközi összehasonlításban

Projektvezető

Makó Csaba

Résztvevők

Makó Csaba
Csizmadia Péter
Illéssy Miklós

A kutatás

A rugalmas munkavégzési formák közül az egyik legismertebb a távmunka. Hazánkban is számos kezdeményezés történt a távmunka elterjedtségének növelésére, ezek azonban általában megfeledkeztek a távmunka tágabb társadalmi-szervezeti kontextusáról. A távmunka a (munka)szervezeti innovációk egy típusa, amelynek sikeres bevezetéséhez számos társadalmi, szervezeti és kulturális előfeltétele van. Ebből következik, hogy a távmunka programok önmagukban nem képesek tartósan növelni a távmunkában dolgozók arányát, ha a munkaerő- és tudásfelhasználás rugalmasságának és a foglalkoztatás biztonságának hazánkban kialakult rendszerének többi elemét változatlanul hagyjuk. A távmunka tehát nem önmagában vizsgálandó kérdés, hanem a rugalmas munkavégzés társadalmi-szervezeti-technológiai feltételeivel szorosan összefüggő jelenség. Kutatásunkban vizsgáltuk: a szervezeti innovációk nemzetközi és hazai szakirodalmát, a távmunka magyarországi elterjedtségét nemzetközi összehasonlításban, végül nemzetközi workshop-ot szerveztünk a rugalmas munkavégzési formákkal kapcsolatos hazai és nemzetközi bevált gyakorlatok áttekintése céljából.
 
A pályázatban vállalt mindhárom feladatot sikerült elvégezni. A szakirodalmi áttekintés során felvázoltuk azt az elméleti keretet, amely alkalmas lehet arra, hogy a távmunkát a már jelzett társadalmi, szervezeti, kulturális dimenziókat figyelembe véve ragadja meg. Ezt követte a statisztikai elemzés, amelynek során felhasználtuk a 2005-ös európai Munkafeltételekről szóló adatfelvétel (European Working Conditions Survey) és a KSH által végzett Munkaerőfelvétel (2007) eredményeit. Ebben nem csak a távmunkára, hanem a rugalmas munkavégzés egyéb formáira (mobil munkavégzés) vonatkozóan is találtunk adatokat. Mindkettőről elmondható, hogy Magyarország az európai országok között sereghajtónak számít. A nemzetközi workshopra sikerült meghívni a négy téma európai szaktekintélyét. Különös tanulságos volt a finn Munkahelyfejlesztési Program igazgatójának előadása. Az összefoglaló jelentésben értékeltük az elmúlt 10 év kormányzati távmunka programjait, illetve javaslatokat fogalmaztunk meg további programokra és kutatásokra.