Milyen hatással vannak az otthoni szociális szolgáltatást nyújtók működésére a rendkívüli időjárási események – ezt vizsgálta meg egy skóciai tanulmány a közelmúltban. Az elmúlt években előfordult extrém meleg, extrém hideg, valamint áradásokat okozó viharok Skóciában is különös kockázatot jelentenek azoknak, akik egyedül vagy szociális elszigeteltségben élnek, adott betegségekben (cukorbetegség, vesebetegségek, Parkinson-kór, egyéb súlyos mentális betegség stb.) szenvednek, bizonyos gyógyszereket szednek, vagy önmagukat megfelelően ellátni képtelenek. A skót kormány által támogatott, az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó „ClimateXchange” szakértői központ programjának részeként az extrém időjárási események hatásait a szociális szolgáltatások működése szempontjából vizsgálták, kérdőíves módszerrel. A kutatás alapján megfogalmazott eredmények és javaslatok elősegíthetik, hogy a szektor ellenállóbb legyen az éghajlatváltozással szemben.
Skóciában a szociális szektor meglehetősen heterogén, a szolgáltatást biztosítók között megtalálható hatóság, önkormányzat, vállalkozások, civil szervezetek, önkéntesek. A támogatási formák is különbözőek, és kevertek is lehetnek (központi, önkormányzati, saját forrás). Az ellátások szintjét egy előzetes szociális felmérés alapján négy kockázati kategóriába sorolják az igénylő állapota, a szükséges ellátási típusok alapján, amelyet az igények változása esetén felülvizsgálnak.
Az egyes szolgáltatást nyújtók fontossági sorrend alapján, egyénre szabott besorolások alkalmazásával végzik tevékenységüket. A besorolásokhoz digitális megoldásokat alkalmaznak, így gyorsan aktualizálják azokat, és minden munkatárs számára hozzáférhetővé teszik. Extrém időjárási helyzetekben elsősorban a kritikus kockázatú listákon szereplő pácienseket látják el, ennek része, hogy a személyzet az új körülményeknek megfelelően ellenőrzi az ellátottak otthoni viszonyait.
Extrém helyzetekben a legnagyobb problémát általában a közlekedésben kialakuló fennakadások, korlátozások okozzák. Ilyenkor lényegesen megnő a feladatok ellátásához szükséges munkaidő, tartalék személyzetet kell mozgósítani (pl. saját fenntartású idősotthonokból, önkéntesekből, stb.). Előfordul, hogy az extrém időjárás miatt a rendelkezésre álló gépjárműveket egy-egy szolgáltató nem tudja üzemeltetni (nem speciális gépjárművek). Megtörténhet, hogy maga a személyzet egy része sem tudja felvenni a munkát, ekkor sokszor kölcsönzött munkaerővel hidalható át a helyzet. A több elhúzódó feladat, a növekvő kommunikációs igény az operatív szervezéssel foglalkozók terhelését is növeli. A többlet feladatok ellátása sokszor csak a személyzet (szervezet) jóindulatú hozzáállásával valósítható meg. A kommunikációs problémák, főleg a vezetékes telefon- és internetszolgáltatás akadozása, szintén jelentős terhet jelentenek. Így például a vezetékes riasztó rendszereket használó otthonokat működésképtelenség esetén újra ellenőrizni kell. Ezekben az időszakokban a szolgáltató személyzetet is megfelelő ruházattal, védőeszközökkel kell ellátni a biztonságos munkavégzés érdekében.
A javaslatok között szerepel a prioritási besorolások egységesítése, megosztása az érintett helyi szolgáltatók között, a kommunikáció fejlesztése a szolgáltató és páciensek között, a többletmunka monitorozása és finanszírozása, az ellátó személyzet oktatása és gyakoroltatása.
Hazánkban a házi segítségnyújtás ellátásban 2020-ban 92 800 fő részesült, az
egy gondozóra jutó ellátottak száma 7,7 fő [2]. Ez év nyarán hat esetben vált szükségessé hőségriasztás kiadása, amelyre a hőségriasztási rendszer bevezetése, 2005 óta nem volt példa. Az extrém időjárási események gyakoriságának növekedése, az ellátásban részesülők és gondozók magas száma miatt célszerű lenne egy a skóciaihoz hasonló hazai vizsgálat elvégzése.
[1] S Young, A. M. Bergseng 2020: Delivering social care in a changing climate
ClimateXChange, DOI: http://dx.doi.org/10.7488/era/772
[2] https://www.ksh.hu/stadat_files/szo/hu/szo0025.html
Bobvos János