Császi Lajos

A kutatás empirikus felméréseken és a nemzetközi szakirodalmi anyag feldolgozásán alapul. A vizsgálat célja annak a kiderítése volt, hogyan változott meg a média kulturális nyilvánossága a kommerciális televízióadások megjelenése után? Milyen újfajta társadalmi problémákat vetnek fel a tabloid műsorok? Mennyiben különböznek ezek tartalmukban és formájukban a média korábbi témáitól és reprezentációitól? Hogyan szólítják meg, és hogyan pozícionálják másként a közönségüket, mint a hagyományos médiaműfajok? Mivel próbálják megnyerni maguknak a nézőket? Mennyiben és miért tartják - vagy nem tartják - hitelesnek és aktuálisnak ezeket a programokat? Hogyan változik meg az információ és a szórakoztatás, a magánélet és a közélet viszonya ezekben a műsorokban? Milyen társadalmi és kulturális szükségletet elégítenek ki és miket nem, ezek az újfajta kulturális nyilvánosságot megtestesítő programok? A kutatás a Mónika talkshow komplex vizsgálata alapján készült el, amely magába foglalta a gyártás, a szöveg és a befogadás szociológiai vizsgálatát. (Országos reprezentatív survey, fókusz-csoportos vizsgálat, kvalitatív szövegelemzés, résztvevő megfigyelés.) A kutatás eddigi legfontosabb szakmai eredményei: ž A magánélet ügyeinek nyilvános tárgyalását a tabloid műsorokban az elit kultúra elítélő álláspontjával szemben a lakosság kb. egyharmada teljesen, közel fele bizonyos megszorításokkal elfogadhatónak tartja, és mindössze egynegyede ellenzi. ž A szocio-demográfiai mutatók terén a talkshowk – és feltételezhetően más tabloid műsorok – nézettségében nincs lényeges különbség a nemek, az életkor, és a társadalmi települések között. Szignifikáns viszont az iskolai végzettség szerepe, az alacsonyabb iskolai végzettségűek kb. négyszer gyakrabban nézik ezeket a műsorokat, mint a diplomások. Más szóval az értelmiségi magaskultúrával szemben a talkshow-k a populáris kultúra mai televíziós formái. ž A talkshow nézői között a leggyakoribbak az ironikus, a pragmatikus és a rajongói befogadói típusok, míg a moralista és elitista érvelésű elutasítások aránya kisebb. Összességében: a média tabloidizációja új irányba befolyásolta a lakosságot. A kulturális értékeket közvetítő közszolgálati televíziózásra jellemző azonosuló magatartástól eltérően a kommerciális televízió programok befogadásánál a lakosság az elutasítást és az elfogadást különbözőképpen kombináló „megfelelő távolság” kialakítására törekedett.