Antal Z László, szociológus (PhD) több mint 40 éve kezdte el az egészségszociológiai, majd 20 évvel később a klímakutatásokat az MTA Szociológiai Intézetében. (Jelenleg ELKH TK Szociológiai Intézete). Az elmúlt évtizedekben több olyan kutatást vezetett, amelyeknek az elméletiek mellett a gyakorlatban is alkalmazható eredményei születtek, mint például az UV sugárzás erősségéről szóló országos előrejelzés elindítása, továbbá a helyi szintű klímaprogramok kidolgozásával és megvalósításával foglalkozó Klímabarát Települések Szövetségének megalakítása. Az elért kutatási eredményeit az „Egészségszociológia holisztikus megközelítésben” (L’ Harmattan, 2020) és az „Éghajlatváltozás és szociológia” (Argumentum, 2019) kötetekben foglalta össze. Az “Éghajlatváltozás és egészség” programban az egészségszociológia és a klímakutatások terén elért eredményeinek összekapcsolását és azok gyakorlati alkalmazását szeretné elősegíteni.

2010 óta foglalkozunk a fenntartható fejlődés megvalósulásának pszichológiai akadályaival és ezen akadályok leküzdésének lehetőségeivel egyéni és társadalmi szinten. Úgy gondoljuk, hogy a Fenntartható Pozitív Mentális Egészség mindenki számára elérhető és segíthet a fenntartható fejlődés megteremtésében. Jelenleg a klímaváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásaival foglalkozunk, mint például a klímaszorongás, és ezek konstruktív irányba terelésével az eddigiektől eltérő klímakommunikáció segítségével.

Ferencz Zoltán közgazdász, politológus, az ELTE TÁTK-n szerzett Phd fokozatot 2012-ben. Több,mint két évtizede a Szociológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa. Kutatásai során elsősorban környezetszociológiával foglalkozik. Ezen belül is régóta kutatja a természeti katasztrófák kockázatait és az éghajlatváltozás hatásait. Számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt. 2013 óta a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójaként is kamatoztatja a kutatási tapasztalatait.

Girán János a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Kar Orvosi Népegészségtani Intézetének adjunktusa. Doktori fokozatát az egészségtudományok területén, míg mester diplomáit közgazdaságtan (regionális tervezés és környezetgazdálkodás szakirány) valamint szociálpolitika szakokon szerezte. Fő kutatási területe a városi egészségtervezés valamint a városi egészséghatások – különös tekintettel a klímaváltozás okozta egészséghatások – vizsgálata. Az elmúlt két évtizedben számos hazai és nemzetközi kutatás és közösségi egészségfejlesztési projekt közreműködője vagy vezetője volt. Jelenleg a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértőjeként is tevékenykedik. Ezidáig több mint negyven publikációja – köztük két könyve – jelent meg magyar és angol nyelveken.

Kaszányi Bence - A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem szociológia szakon. Az egyetemi tanulmányaim során találkoztam Antal Z. Lászlóval, kinek köszönhetően kezdtem el foglalkozni a századfordulós életreform mozgalmakkal, amiből később a szakdolgozatom is elkészült. Úgy gondolom, hogy a reformmozgalmaknak komoly szerepe lehet az ökológiai válság leküzdésében, ezért a hírlevélben további lakossági és közösségi kezdeményezéseket fogok bemutatni. 

Nemes Z. Márió (1982) költő, kritikus, esztéta. Az ELTE BTK MMI Esztétika Tanszékének adjunktusa. Kutatása területei: filozófiai antropológia, antropológiai esztétika, poszthumanizmus, popkultúra. A Technologie und das Unheimliche http://www.technologieunddasunheimliche.com/ művészeti kollektíva alapító tagja. Legutóbbi kötete: Ektoplazma (képzőművészeti írások, Symposion, 2020.) Budapesten él. 

dr. Páldy Anna közegészségtan-járványtan szakorvos, a Népegészségtan Mestere, PhD fokozattal rendelkezik. Négy évtizede dolgozik az Országos Közegészségügyi Intézetben, illetve jogutód intézményeiben (Nemzeti Népegészségügyi Központ) jelenleg szaktanácsadó. Az elmúlt 20 évben elsősorban a klímaváltozás és a levegőszennyezés egészséghatásait kutatta. Részt vett a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozásában, elsősorban az adaptációt segítve. Munkatársaival kidolgozta a hőhullámokkal kapcsolatos korai figyelmeztető rendszert, továbbá az UV riasztás alapjait. Sok éven át vezette az Aerobiológiai Hálózatot, munkatársaival készítették a pollen jelentéseket. A WHO/Euro „Egészség a klímaváltozásban” csoport hazai fókuszpontja; az EU Környezetvédelmi Ügynökségében is hasonlóan tevékenykedett. Tudományos eredményeit több mint 170 magyar és angol nyelvű publikációban ismertette. 2007-2015. között és jelenleg a Magyar Higiénikusok Társaságának elnöke. 2001. óta tagja az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. Tagja a Semmelweis Egyetem Patológiai Doktori Iskolájának.