Covid járvány - társadalmi egyenlőtlenségek és integráció

MTA
2022 - 2024
Kutatásvezető: Kovách Imre (TK SZI)

További résztvevő: Albert Fruzsina (TK SZI), Balogh Karolina (TK SZI),  Bukovics István (TK SZI), Csizmady Adrienne (TK SZI), Csurgó Bernadett (TK SZI), Dávid Beáta (TK SZI), Dupcsik Csaba (TK SZI), Gerő Márton (TK SZI), Győri Ágnes (TK SZI), Hajdu Gábor (TK SZI), Horzsa Gergely (TK SZI),  Huszár Ákos (TK SZI), Illéssy Miklós (TK SZI), Kovács Eszter (TK KI), Kőszeghy Lea (TK SZI), Megyesi Boldizsár (TK SZI), Papp Z. Attila (TK KI), Szabó Andrea (TK PTI), Zsigmond Csilla (TK KI)

Külsős résztvevők: Bihari Ildikó (Debreceni Egyetem), Czibere Ibolya (Debreceni Egyetem), Huszti Éva (Debreceni Egyetem), Nemes-Zámbó Gabriella (Debreceni Egyetem), Szabari Vera (ELTE TáTK), Szarka Melitta (Debreceni Egyetem)

 

COVID járvány - társadalmi egyenlőtlenségek és integráció

A kutatás célja a „Post-COVID” társadalmi jelenségek kvantitatív és kvalitatív elemzése. A szakirodalmi előzmények szerint a COVID járvány mélyreható társadalmi következményekkel jár. A társadalom válaszai, a védekezés módjainak az elfogadása, a vírustagadás, az oltásellenesség olyan társadalmi megosztottsághoz vezethet, amelynek okairól és meghatározóiról kevés megalapozott ismeretünk van. A területi és életkor adatok kivételével a fertőzés és a COVID-hoz köthető betegségek, az oltási hajlandóság megoszlása magyar társadalom rétegei között gyakorlatilag ismeretlen. A járvány leküzdésének sikeressége, a következmények kezelhetősége, a társadalom reakcióképessége nagyban függhet a társadalmi egyenlőtlenségek alakulásától, a szociális hatásoktól, a társadalmi integráció és dezintegráció változásától, a bizalom és szolidaritás, a társadalmi kapcsolatok, és a helyi társadalmak aktuális szerveződési folyamataitól. A kutatás módszere három longitudinálisnak tekinthető adatfelvétel (2015, 2018, 2021 vége) és kvalitatív kutatómunka alapján olyan társadalmi trendek elemzése, amelyek szerint a „Post-COVID” időszakra vonatkozó tendenciák is valószínűsíthetőek. A survey-k elemzését a „Post-COVID” kutatásban kvalitatív interjúkkal és terepmunkával egészítjük, ki oly módon, hogy a kvantitatív és kvalitatív elemzések reflexíven épüljenek egymásra. Ennek érdekében negyedévente közös műhelyvitákat rendezünk melynek keretében a kvantitatív és kvalitatív eredmények kölcsönös megismerése szerint döntünk a további terepmunka és elemzés fókuszáról. Ennek segítségével a "Post-COVID" jelenségekre is azonnal reflektálni képes módszertani keretet tudunk alkalmazni.